A latinul Foeniculum vulgare néven jegyzett növény ánizskaporként, a Balaton déli részén vezérkaporként is ismert. Nemcsak ételek alapanyaga, fűszer- és gyógynövény is egyben az édeskömény. Olyan lágyszárú, meleg- és napfénykedvelő, többéves növekedésű növény, amely az ernyősök családjába tartozik.

az édeskömény 7,5 ezer hektáros területével továbbra is a harmadik legjelentősebb növény.

A zöldségfélék vetésterületi megoszlása az elmúlt években lényegében nem változott, 2023-ban is csemegekukoricát (31,9 ezer hektár) és zöldborsót (18,4 ezer hektár) vetettek a legnagyobb területen – értesült a Telex cikkéből az Agro Napló.

Az édeskömény „olyan jó vízgazdálkodású vályog- vagy homokos vályogtalajon jól termeszthető, amely tápanyagban gazdag. Csírázáskor, valamint a szárba indulástól a virágzásig a legnagyobb a vízigénye. Emellett virágzás alatt a hűvös és az esős időt nem kedveli, ekkor ugyanis nem megfelelő a terméskötés” – írta termesztéséről közleményében Kerekes Balázs, a Vitafer Hungária Kft. munkatársa.

„Az édeskömény ültetvényeknél a gazdák számolnak azzal, hogy nem minden évben jelentős a termés, nagyban időjárási anomáliák miatt.

2023-ban például a csapadékos idő nem kedvezett a növény számára, ezért alapvetően rossz termést könyveltek el a gazdák”

– tette hozzá Kerekes. 2023-ban az ökológiai gazdálkodásban az édesköményt a gombabetegségek is erősen fertőzték. Emellett a nagyobb szél, illetve a kedvezőtlen időjárás a virágzásban sem segített, rosszul kötöttek a növények, illetve hamar kiperegtek.

A köménymagnak egyébként gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, stimuláló és görcsoldó hatása is ismert. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, szelént, cinket, magnéziumot, valamint A-, C-, E- és B-vitaminokat is.

Az édeskömény eddig mindössze a Telex négy cikkében fordult elő, ezeket itt tudja elolvasni.

(Forrás: Telex)