Mint fogalmazott:
a megoldásokat még senki sem ismeri teljes bizonyossággal, de a halogatás már nem opció. A gazdaság évek óta kísérletezik olyan módszerekkel, amelyek egyszerre támogatják a talajéletet, növelik a rendszer ellenálló képességét és hosszú távon is fenntartható pályára állítják a termelést.
A talajok pusztulnak, a klíma iszonyatosan változik, gyakorlatilag semmi nem úgy működik, ahogy eddig és azért még a piaci oldalról is van egy szorítás. Elpusztítjuk a talajokat, a klímaváltozás folyamatosan a nyakunkon van. Jelentkezik vízhiány, illetve csapadékbőség, magas UV-sugárzás, és emellett még a piaci zavarok is folyamatosan sújtanak bennünket. Ehhez még jönnek a hihetetlen bürokratikus elvárások és a kiszámíthatatlan jogi környezet. Az a kérdés, hogy hogyan lehetne kivédeni a klímaváltozás káros hatásait, hogy lehetne növelni a talajaink szervesanyag-tartalmát, plusz még a piacnak is megfelelve, hogy lehetne rentábilisan működni és fenntartani a gazdaságot.
Teljes elkötelezettséggel kell vigyáznunk a talajainkra, és felelős gazdálkodással kell biztosítanunk az egészséges élelmiszert. Vannak területek, ahol már az is kérdés, hogy érdemes-e a hagyományos módon folytatni a növénytermesztést. A válaszunk egyértelmű: nem. A modern talajszkennelési módszerek és az új technológiák csak megerősítették azt, amit korábban is sejtettünk: másképp kell gazdálkodnunk, ha meg akarjuk őrizni a talajaink jövőjét.
A Balaton déli térségében a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás már évek óta alapvetően meghatározza a gazdálkodást. 2025-ben a csapadékellátottság még a 2022-es aszályos évnél is kedvezőtlenebb volt: a nyári hónapokban mindössze 80 mm eső hullott, és november végéig is csupán 430 mm-t mértek. A takarónövények sok helyen ki sem keltek, a kukorica pedig ismét veszteséges kultúrává vált. A gazdaság saját mérései szerint megháromszorozódott a 100 km/órát meghaladó széllökések száma, a patakok és kutak pedig látványosan leapadtak. Egy 125 méteres kút vízhozama őszre 8 liter/percre csökkent. A vízügyi szakemberek szerint mindez a megnövekedett hőmérséklet és párolgás következménye: a meleg levegő egyszerűen „kiszívja” a nedvességet a talajból, különösen akkor, ha az fedetlen és bolygatott.
A Kányai Mezőgazdasági Zrt. mintegy tíz éve kezdte el tudatosan támogatni a talaj mikrobiológiai aktivitását, talajoltó baktérium készítmények alkalmazásával A tapasztalatok szerint, ahol a talajélet újraéled, ott a szervesanyag-tartalom növekedni kezd, megjelennek a giliszták, javul a szerkezet, és a talaj „immunrendszere” is erősödik. Ennek látványos példája volt, amikor makrofominás fertőzés miatt ciroktáblák dőltek ki, ám azokban a parcellákban, ahol évek óta mikrobiológiai kezelést, baktériumos talajoltást és szárbontást alkalmaztak, a betegség alig okozott kárt. A mikrobiom helyreállítása tehát nemcsak a talaj, hanem a növények és végső soron az állatok és az emberek egészségére is pozitív hatással van.
A gazdaság több olyan módszert is bevezetett, amelyek célja a talaj bolygatásának minimalizálása és a biológiai aktivitás növelése. A műveletek számát drasztikusan csökkentették, egyes táblákon már tíz éve nem végeztek szántást, és ennek ellenére nem tapasztaltak terméskiesést. A szármaradványokat visszaforgatják és kezelik mikrobiológiai készítményekkel, a szerves trágyát komposztálják, és igyekeznek sekélyen vagy egyáltalán nem bedolgozni, hogy a talajéletet ne zavarják. A takarónövények alkalmazása továbbra is alapelv, még ha az aszályos évek időnként felül is írják a terveket. A gazdaság emellett a direktvetés irányába mozdult el: modern vetőgépekkel 25 cm-es sortávra, csökkentett vetőmagnormával dolgoznak, és folyamatosan vizsgálják, hogyan hat ez a terméseredményekre. A döntések alapját minden esetben adatok adják. A talaj-, levél- és terményanalízisek rendszeresek, a precíziós technológia pedig elengedhetetlen a heterogén somogyi talajokon. A talajszelvények feltárása, a mélyebb rétegek vizsgálata és a folyamatos monitoring a gazdaság mindennapi gyakorlatának része.
Dr. Gergácz Zoltán kiemelte: a termény minőségének megőrzésében a hűtött tárolás kulcsszerepet játszik. A 15 °C alatti hőmérséklet megakadályozza a mikroszkopikus gombák és rovarkártevők megjelenését, így nincs szükség vegyszeres kezelésekre. A hűtés költsége tonnánként mindössze 250–260 ezer forint, és akár fél évig is stabilan tartható a hőmérséklet.
A somogyi gazdaság példája azt mutatja, hogy a talajélet mikrobiológiai készítménnyel történő támogatása, a bolygatás csökkentése, a szervesanyag-visszapótlás és az adatalapú döntéshozás képes stabilizálni a termelést még szélsőséges években is. Dr. Gergácz szerint azonban a változás csak akkor lehet sikeres, ha a gazdák, kutatók, szaktanácsadók és döntéshozók együttműködnek. A gazdaság útkeresése még folyamatban van, , de már látszanak azok a gyakorlati megoldások, amelyekkel a talajok állapota megőrizhetők és javíthatók, a termelés fenntarthatóvá tehető, és ennek köszönhetően a gazdálkodók alkalmazkodni tudnak a gyorsan változó körülményekhez.
