Az elmúlt években egyre több gazdálkodó szembesül azzal, hogy a hagyományos tápanyag-utánpótlás költségei folyamatosan emelkednek.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
A helyzet három éve szintén súlyos volt ugyan, de nem a legrosszabb - mutatott rá Gergácz Zoltán.
A kihívásokat hogyan lehet legyőzni? Mit tehet a gazdálkodó?
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Láthatatlan veszélyt jelentenek a talajban és a gyökerek mélyén fellelhető gyógyszermaradványok.
A talaj termékenységének megőrzése és javítása a fenntartható gazdálkodás alapköve, legyen szó szántóföldről vagy szerény méretű kiskertről.
A betakarítás után visszamaradó növényi maradványok nem csupán melléktermékek, hanem értékes szervesanyag- és tápanyagforrások is.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot.
A talajok értéke is csökken, ha kockabálákban füstölik el a következő évi termések jó részét!
A komposzt kifejezetten jótékony hatással van a növényeinkre is és a talajminőséget is tudja javítani.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
