2024. április 23. kedd Béla
Precíziós gazdálkodás  és talajvédelem Egy 7000 hektáros gazdaságban

Precíziós gazdálkodás és talajvédelem Egy 7000 hektáros gazdaságban

Agro Napló
Somogy vármegyében gazdálkodunk 7000 hektáron, Siófoktól délre mintegy 30 km-re, Kapoly, Kánya és Nágocs üzemközpontokkal.

Miért volt fontos számomra, hogy a termőtalajjal foglalkozni kell, más módon, mint eddig?!

Az irodalmi adatok szerint is komoly és valós problémával állunk szemben:

  • Magyarország talajainak 2/3-át súlytja valamilyen termékenységet csökkentő talajpusztulási folyamat. (Dr. Vona Viktória SZIE 2022)
  • Túl vannak terhelve a talajaink, lecsökkent a szervesanyag-tartalmuk, nehezebben fogadják be a csapadékvizet és tudják megőrizni azt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság intenzív gépesítése, a hihetetlen intenzív mezőgazdasági technikák, a lóerők megjelenése okozta”. (Dr. Dobos Endre)
  • A több generáción átívelő megszokás sajnos erőteljesen hozzájárul a talajdegradációs folyamatok fokozódásához. A szántás nyomán megnövekedett talajfelület hatására – a talajlakó mikrobák aktivitásának fokozódása nyomán – nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, amelynek így jelentős környezetvédelmi aspektusa is van. (Dr. Birkás Márta)

Mellbevágó felismerés volt – amit szakirodalmi adatok is alátámasztanak – a talajlaboratóriumi vizsgálati eredményeink szerint, 8–10 évente a jelenlegi talajművelési módszereinkkel, elvesztünk 1% humusztartalmat. Amennyiben ma azt látja valaki az aktuális eredményeiben, a humusztartalom 0,6 m/m% vagy 0,45 m/m%, hogy fogjuk hívni ezt a talajt 10 év múlva, Pannon sivatag, Meddőhányó? Efelé robogunk!

Milyen jeleket kellett volna venni?

Az 1. ábrán látható a fő probléma a fedetlen, túlművelt, szerkezetnélküli talajokat pusztítja az erózió és a defláció. A bal képen látható, hogy 100 mm eső zúdult le 1 óra alatt (ez közel 2 havi csapadék), amit a 4–6 leveles cirok növény nem tudott megállítani.

A középső képen 100 km/h erősségű szél viszi a felső talajréteget. Az újságokban olvashatjuk, 40 autó ütközött össze az M1-es autópályán a porviharban. Valójában a gazdatársak elkezdtek „vetőágyat” készíteni a napraforgó és kukorica vetéséhez. 10–15 cm mélyen fellazították, felporosították a fedetlen talajt, jött a 100 km/h feletti sebességű szél, és tette a dolgát. Közös cél kell legyen, hogy ilyen képeket ne lássunk többet, vagy minél ritkábban. Ezek a képek is rá kell irányítsák minden földművelő figyelmét, a talajvédelemmel foglalkoznunk kell!

Mi utal még arra, törődnünk kell a talajélettel? Régiónként eltérő mértékben, de a termésátlagok elkezdenek ingadozni. Szintén probléma a kevés számú termesztett növény. Egy átlaggazda 4 növénnyel leéli az életét, a talaj szempontjából ez majdnem monokultúrának számít.

A statisztikák szerint az éves csapadékmennyiség az elmúlt években sem korlátozta a növénytermesztés hozamait. Az eloszlása viszont drasztikusan szólt bele a termésmennyiségek alakulásába. 3 hónapig szinte nulla csapadék, majd 1 óra alatt lezúdul 2 havi mennyiség. A már említett szokatlan erősségű szelekből is évről évre több fordul elő.

A gazdasági kényszerek is abba az irányba hatnak, minél kevesebbszer menjünk ki a talajra, vonjuk össze a műveleteket. 2023 év a drasztikus inputár-növekedésekről szólt, ami mellett a terményárak lefeleződtek, esetenként leharmadolódtak. A jövedelmezőség óriási fluktuációba ment, egy nagyon nyereséges év után átmenet nélkül járjuk meg a poklot 2023-2024-ben.

Fel kell hívnom a figyelmet a bankok által kezdeményezett zöldhitelek elbírálására. A bank a kedvezményes kamatozású hiteleit csak úgy folyósítja, ha megbizonyosodik róla, a gazdálkodás „zöldül”, és fenntartható módon történik. Ezenkívül számos piaci szereplő (nagy kereskedő- és feldolgozó cégek) is elkezdte kikényszeríteni az ez irányú gondolkodást.

A 2. ábrán látható, mit változtattam eddig.

Kiemelve néhány dolgot. 12–14 évvel ezelőtt kezdtem el szorgalmazni a kollégáimnak, tulajdonosaimnak, a vízmegtartó, taposást csökkentő, talajkímélő technológiák alkalmazását. Minél több szármaradványt, szerves anyagot visszajuttatni a talajba. A szalma egy részét jelenleg nem tudom a talajba forgatni, mert a trágyáért (12 ezer tonna/év) cserébe azt vissza kell adnom az állattartó telepnek. Jelentősen csökkentettük az 1 cm² talajra eső gépsúlyokat (a talajtömörödést kerülendő) az ikerkerekes és gumihevederes gépek használatával. Mikrobiológiai készítményeket használunk a szárbontás elősegítésére, a levegő nitrogénjét kötő- és a foszfort visszamobilizáló baktériumtörzsekkel. Alkalmazzuk a precíziós technológiákat a vetésben és tápanyag-visszapótlásban, a talaj-laboreredményeknél.

Növeltük a vetett kultúrnövények számát, javítva területünk biodiverzitását. Az idén 18 növény aratását tervezzük, ha két növénynek vesszük a durum- és aestivum búzát, a waxi- és takarmánykukoricát. Nyilván ez logisztikailag és munkaszervezés terén sokkal nagyobb tudást és odafigyelést igényel.

Sokszor alá kell húzni a takarónövények használatát! Az errózió- és defláció ellen, különösen dombos, lejtős területeken a leghatékonyabb megoldás.

Egy Nature-ben megjelent tanulmány szerint „a talajban képződött szerves anyag mennyisége erősen függ a mikrobiális közösség élettanától és jellegétől”. A mi dolgunk az, hagyjuk élni ezt az életközösséget, ne piszkáljuk feleslegesen, ne mérgezzük őket (műtrágyával, növényvédő szerekkel), és TENNI FOGJÁK
A DOLGUKAT! A talajokban a szerves anyag növelése egyúttal viszont a levegő szén-dioxidjának megkötésével is jár. „Ezáltal a talaj szervesanyag-tartalmában már egészen kis változások jelentős hatással lehetnek a légköri szén-dioxid, az üvegházhatást okozó gáz kritikus mennyiségére” (Nature Communications volume 7,  Article number: 13630 (2016)). Szintén gyakran találkozok napjainkban olyan irodalommal – főleg orvosi témájúakban – amelyben kifejtik, a talajokban elpusztított, leépült mikrobiom kihatással van az egészséges ember szervezetében nélkülözhetetlen mikrobiomra. Így a talajok pusztulása nagyon erősen kihat a humán egészségre is. Biztosan hallottak már olyan embertársainkról, akik egy súlyos betegségen átesve vesznek egy tanyát, természetes környezetet alakítanak ki maguk körül, itt állítják elő táplálékukat is vegyszermentesen, odafigyelve a talajéletre, és egyre jobban érzik magukat, felgyógyulnak betegségeikből. A lepusztult életterű talajokban előállított növények beltartalmi értékei is drasztikusan csökkennek, ezt jól bizonyítják a 40–50 éves idősoros laborvizsgálati eredmények. Gyakran halljuk idős emberektől ez a termés nem olyan ízű, nem olyan táplálóanyag-tartalmú, mint régen.

A talajművelési technológiáink átgondolásával, a klímaváltozás negatív hatásainak kivédése a legfontosabb feladat. Ezek közül első helyen a vízmegtartás szerepel. A klímatikus viszonyaink gyors változására mondta Dr. Hetesi Zsolt egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) egy előadásában, „a gazdatársadalom nagy része még mindig nem érti, mi robog vele szembe”.

A talajélet javításával, a talajok szervesanyag-tartalmának növelésével együtt jár a levegő szén-dioxid-tartalmának megkötése is. Valamennyien tanultuk középiskolában biológiaórán, mi az a fotoszintézis. Fény segítségével, szén-dioxid beépítésével a növény felépíti a saját szerves anyagait. A fény adott, a szén-dioxid egyre nagyobb volumenben adott, akkor törekednünk kell minél nagyobb növényi biomasszatömeg előállítására, így csökkentve a légkörben a káros üvegház hatású gáz mennyiségét. Hogy tudjuk ezt megvalósítani? A gazdálkodói döntéseinket nem „hagyományok”, nagyapáink „így szoktuk csinálni” kezdetű mondatai alapján kell meghozni, hanem gyűjteni kell az adatokat és azok elemzésével, kiértékelésével. Személyes tapasztalatból szoktam mondani, 32 évvel ezelőtt kaptam agrármérnöki diplomát, az ott elsajátított növénytermesztési ismereteim legalább felét most kukába kell dobni. Felértékelődik viszont az a tudás, amit az agrometeorológia, genetika, növényélettan, szerves- és biokémia, a talajtan adott.
Az objektív adatokból történő döntésbe beleértem a laboratóriumi eredmények használatát. Talajminták precíziós elemzésével, a levélanalízisek értékelésével tudunk helyes és gazdaságos döntéseket hozni a tápanyagellátásban.

A gazdaságunk az AgroVIR szoftverét használja adatgyűjtésre, elemzések készítésére és ez évtől a könyvelési programot is közvetlenül látja el adatokkal.

A 3. ábra jobb felső képén látható elemzésből kitűnik, hogy az AgroVIR közösség (kb. 300.000 ha) és a saját búzatermésünkre milyen hatással volt a kijuttatott N-hatóanyag mennyisége hektáronként. 40 kg N-hatóanyag/ha-tól megy a skála, 240 kg/N-hatóanyag/ha-ig. Mit várnánk a klasszikus tanulmányaink alapján?

A nitrogén emelésével folyamatosan emelkedik a termés mennyisége. De nem így történt! Érdemes volt 130–150 kg/ha mennyiségnél többet kitenni, a tavalyi áron 360.000 Ft/tonna árú N-műtrágyából? Megtérült? Nem! S hozzá kell tenni, hogy ennek a nitrogénnek a szakirodalom szerint 40%-a távozik a levegőbe, vagy a talajvízbe, nem fog a növényeink rendelkezésére állni. Nem sikerült a nitrogénadagolással megtalálni a Liebig hordó alsó dongáját, azt máshol kell keresni.

A 3. ábra baloldali képén, az első 90 ha takarónövény után vetett napraforgó-termesztésünk önköltségi- és termésadatait láthatják. A takarónövény utáni direktvetéssel a HO napraforgó 3,1 tonnát termett hektáronként, a hagyományos (ez is forgatás nélküli technológiával, eke és tárcsa nélkül) műveléssel előállított tábláinkon az üzemi átlagtermésünk 3,89 tonna/ha volt. A földbérlettől és általános költségtől megtisztított önköltség, a takarónövényes táblán 117.000 Ft/tonna, a hagyományos táblákon 120.000 Ft/tonna. Ráadásul jót tettem a talajjal és a környezettel is! Az is igaz, a 2023-as év csapadékellátottság tekintetében nálunk kegyelmi év volt, mindig akkor esett az eső, amikor a növényeknek szükségük volt rá. Arra biztatok mindenkit, kezdjék el az egész évben növényborítás alatt tartott talajokon való növénytermesztést, ez lesz a jövő.

Gazdálkodásunk helyszínén, Somogy megyében, a domborzati viszonyok és az elmúlt évtizedek talajművelési szokásai miatt, az „A” talajszint eltűnt a legtöbb táblánkon. Láthatóak a világos, sárga homokfoltok a táblákon belül, vízlefolyásokkal, árkokkal szabdalva. Ez felerősíti a precíziós gazdálkodást, másként kell gondolkodnunk a tábla különböző részein. 

A 4. ábrán, egy 2023-as differenciált kukoricavetés adatai láthatóak, ahol a kollégáim lecsökkentették a vetett csíraszámokat, majdnem ugyanazokat a termésmennyiségeket takarítottuk be, mint a tábla többi részéről. Biztatok mindenkit, használja a precíziós technológiákat, véleményem szerint ez ma már nem a jövő, ez a kötelező jelen, ezt így kell csinálni.

Alkalmazzuk a N-szenzorral felszerelt hidastraktort, beszkennelve a kívánatos színárnyalatot, a gépre bízva, az attól való eltérés észlelésekor, a folyékony nitrogénkijuttatás mennyiségét.

Precíziós terménytárolásra szeretném felhívni mindenki figyelmét. Nem elég gazdaságosan jó minőségben megtermelni a terményeinket, fontos, hogy a felhasználásig, szállításig meg is őrizzük azt. A tavalyi évben volt lehetőségünk befejezni egy beruházást, ahol a bekerült terményminőség-ellenőrzés után kerül betárolásra, majd folyamatosan nyomon követhetjük a víztartalmát, hőmérsékletét, a külső-belső levegő hőmérsékletét és páratartalmát.

A következő lépés a hűtött tárolás. Kb. 13 ºC fokra hűtjük a terményt betároláskor, így már nincs rovarkártétel, nem lesz szükség vegyszeres (gázosításra) kezelésre, és ezen a hőmérsékleten nem szaporodnak a mikroszkópikus gombák sem. Amennyiben toxinmentesen tettem be a terményt, a tárolás alatt további károsodással nem kell számolni. A kívánt feltételeket pedig a technika folyamatosan ellenőrzi, ha kell beavatkozik, és információt, esetenként riasztást küld a kezelő személyzetnek. 2–3 Ft/kg tárolásiköltség-növekedéssel elérhető a vegyszermentesen tárolt és toxinkárosodástól mentes termények átadása a feldolgozóiparnak vagy takarmányiparnak.

Fotó és grafika: Dr. Gergácz Zoltán

Vendégszerző: Dr. Gergácz Zoltán

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Folytatódik az esős idő

Folytatódik az esős idő

Bár a betakarítási munkákat jelentősen hátráltatja a csapadékos időjárás, a talajok feltöltődése jól halad, egyre mélyebb rétegekbe is jut a nedvesség...

Megint csökken a csapadék

Megint csökken a csapadék

A hét első felében folytatódott a záporos, zivataros időjárás sokfelé csökkentve számottevő mértékben az aszályt, ugyanakkor vannak területek az orszá...

Mikor jön már az eső?

Mikor jön már az eső?

Nem és nem akar megérkezni a csapadék hazánkba. A hétvégén érkezett hidegfront is hiába lassult le és hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon ki...

Végre jöhet a csapadék!

Végre jöhet a csapadék!

A szombaton érkező hullámzó frontrendszer végre változást hozhat az időjárásban. Ehhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!