A talaj és az élelmiszer összetétele között szoros, de összetett kapcsolat áll fenn.
A talajba kerülő inputok (nitrogén, foszfor, kén, mikroelemek), a mikroorganizmusok működése és a növények gyökérzónájában zajló folyamatok mind befolyásolják a növények tápanyag‑felvételét. A másik oldalon természetesen ott van az output, amit mi emberek onnan kivesszük. A megtermelt növények, amit elfogyasztunk, vagy a takarmányok, amit az állatoknak adunk. És mint a természetben minden egyes rendszernél itt is az egyensúly megléte az, ami rendkívül fontos, ami biztosítja nekünk azt az élelmiszer alapanyagot, ami aztán hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez. Ha a talaj tápanyag‑egyensúlya felborul – például helytelen művelés vagy túlzott inputhasználat (pl. műtrágya, növényvédő szer) miatt –, az a növények tápanyag‑összetételében és érzékszervi tulajdonságaiban is megjelenhet.
Nem bizonyított egyértelműen, hogy drasztikusan csökkent volna az élelmiszerek tápértéke
Az elmúlt évtizedekben több tanulmány – köztük a Davis-féle 2004-es elemzés – utalt bizonyos mikroelemek (pl. vas, cink, riboflavin) csökkenésére. Ugyanakkor Dr. Lugasi Andrea hangsúlyozta:
- az eredmények heterogének,
- fajonként és fajtánként jelentős eltérések vannak,
- a vizsgálatok módszertana sokszor nem összehasonlítható,
- a terméshozam-növekedés „hígító hatása” is magyarázhatja a változásokat,
- több esetben növekedést is kimutattak egyes tápanyagokban.
A klímaváltozás hatása is kimutatható: a magasabb légköri CO₂-szint növeli a biomasszát, de csökkentheti bizonyos mikroelemek koncentrációját (vas, cink).
A MATE Kertészeti Intézetével közösen végzett paradicsom kísérletek esetén bebizonyosodott, a termesztéstechnológia jelentősen befolyásolja a beltartalmi értékeket.
A vizsgálatok egyetlen fajtán, azonos talaj- és környezeti feltételek mellett zajlottak, az egyetlen különbség az öntözés volt. A kísérletben az öntözetlen növények bogyóiban jelentősen magasabb volt a kálium-, a cink-, a mangántartalma, a magnézium- és a foszfor mennyisége. Mivel minden más tényező azonos volt, a különbség egyértelműen az öntözés hatására vezethető vissza.
A paradicsom piros színéért felelős likopin mennyisége jelentősen változott a termesztési módok között. Az étkezési fajták, amelyeket hajtatásban termesztettek, átlagos likopin tartalommal bírnak. Szabadföldi támrendszeres étkezési fajtáknál szignifikánsan kisebb a likopin tartalom, és a legnagyobb mennyiséget az ipari fajtáknál találták.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a közvetlen napsugárzásnak kitett bogyókban alacsonyabb volt a likopin mennyisége, mivel a magas hőmérséklet gátolja a likopin szintézisét. Az árnyékosabb környezetben érő bogyókban ezzel szemben jelentősen magasabb értékeket mértek.
Amikor ugyanazt a fajtát üvegházban és szabadföldön is termesztették, az üvegházi körülmények között magasabb likopin‑tartalom alakult ki. Ennek oka, hogy a szabályozott környezetben a növény számára optimális hőmérséklet és fényviszonyok biztosíthatók.
A tápanyagcsökkenésről szóló általános állítások félrevezetők lehetnek, ezért a szakértők szerint nem szabad leegyszerűsítő következtetéseket levonni.
- Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a modern élelmiszerek kevésbé lennének értékesek. Ugyanakkor az erősen feldolgozott, rostszegény készételek túlzott fogyasztása bizonyos esetekben egészségügyi problémákhoz – például emésztőrendszeri megbetegedésekhez – vezethet.
- A hazai termékek megfelelő technológiával előállítva kiváló tápanyag-összetétellel rendelkeznek.
- Nem cél, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket étrend-kiegészítők váltsák ki.
A pontosabb adatokhoz szélesebb körű vizsgálatokra van szükség: a vizsgálati módszerek egységesítése, hosszú távú terepi kutatások és szabadföldi kísérletek beállítása elengedhetetlen. Az így létrejövő adatbázis elemzése segíthet megbízhatóbb következtetések levonásában és a meglévő adatok frissítésében.
Dr. Lugasi Andrea zárásként hangsúlyozta:
a kiegyensúlyozott étrend több mint háromnegyed részben növényi alapú élelmiszerekre épül. A jó minőségű zöldségek, gyümölcsök és gabonák előállításának alapfeltétele pedig az egészséges, élettel teli termőtalaj.
