Bizonyított, hogy ezek a baktériumtörzsek optimális körülmények között javítják a talaj adottságait és szerkezetét, fokozzák a növények fejlődését, és hosszú távon a termés mennyiségére és minőségére is kedvezően hatnak. A baktériumos talajoltó készítmények termésnövelő biostimuláns termékek, amelyek a növényi növekedést serkentik, a termésátlagokat növelik, és javítják a minőségi paramétereket - ismertette Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője a Kincsünk a termőföld 2025 konferencián.
Hogyan működnek a talajoltó baktériumok?
A készítményekben található törzsek többféle funkciót látnak el. Vannak szabadon és gyökerekhez kötötten élő nitrogénkötő baktériumok, amik akár 100–180 kg/hektár nitrogént is biztosíthatnak a növények számára. A foszfor és kálium mobilizáló törzsek a talajban jelen lévő, de a növények számára elérhetetlen tápelemeket teszik felvehetővé – hektáronként átlagosan 70–80 kg foszfort és 50 kg káliumot. Emellett mikro- és makroelemek biztosításában is szerepet vállalnak.
A növényi hormontermelő baktériumok serkentik a gyökérnövekedést, így a fiatal növények erőteljesebben fejlődnek, ami közvetlenül hozzájárul a magasabb termésátlagokhoz. Nem elhanyagolható a védekező mechanizmus sem: a sziderofór hatás révén gátolják a patogén gombák szaporodását, védve a növények és a talaj egészségét is.
A talajszerkezet aprómorzsás állagát mikro- és makro-aggregátumok biztosítják. Ezek létrejöttében és egyáltalán a talajvíz és levegőháztartásának optimalizálásában azok a törzsek játszanak fontos szerepet, amelyek úgynevezett EPS-t, exopoliszaharidot termelnek. Ez egy nyálkaszerű anyag, egyrészt ragasztóként, másrészt pedig vízmegtartó képességük révén tudnak az aszályos időkben a növények számára áthidaló megoldást adni.
Kísérleti eredmények Szalántáról
Az első három évben Pécs mellett, Szalántán zajlottak kisparcellás vizsgálatok, majd 2019-től egy ötéves ciklus indult, több ismétléses kisparcellás vizsgálattal, szintén Szalántán de más területen A Nébih előírásai alapján beállított kísérletekben többféle készítményt, és növénykultúrákat vizsgáltak. A talajoltás mellett a szármaradványok minden esetben mikrobiológiai termékekkel voltak kezelve. A kontroll és a kezeletlen mellett egy pozitív sztenderd kontroll parcella is szerepel minden vizsgálatban. Ez a terület 50 kg/hektár nitrogén hatóanyagot kapott. A cél nem az egyes készítmények összehasonlítása volt, hanem a kezelt és kezeletlen területek teljesítményének összevetése.
A kilenc éves tartamvizsgálat során nyolc növénykultúrában minden esetben magasabb termésátlagot mértek a mikrobiológiai készítményekkel kezelt parcellákban. Az átlagos termésnövekedés 15,56 százalék volt, a legalacsonyabb értéket a tavaszi árpa mutatta (9,1%), míg a legmagasabbat a kukorica (31,6%). A növénymagasság és a kelési szám esetében is szignifikáns növekedést tapasztaltak, ami a talajoltó baktériumok hatását igazolja.
Érdekes eredmény született a pozitív kontroll parcellákban, ahol 50 kg/hektár nitrogén hatóanyagot juttattak ki. Termésátlagai sokszor csak minimálisan is, de alacsonyabbak voltak a kezelt parcellák termésátlagaihoz képest. Bár a növények látványosan zöldebbek voltak, a nitrogénnek szármegnyúlást indukáló hatása van.. Ha a növények szárszilárdsága nem megfelelő, eldőlhetnek, ami jelentős terméskiesést okozhat.
Összegzés és jövőkép
A talajoltó baktériumkészítmények bizonyítottan növelik a termésátlagokat, javítják a növények fejlődését és a minőségi paramétereket. A szárbontó készítményekkel együtt alkalmazva minden esetben felülmúlták a kezeletlen kontroll és sokszor még a pozitív kontroll parcellák eredményeit is. A baktériumok nemcsak a talajéletet serkentik, hanem a gazdálkodás fenntarthatóságát is szolgálják.
A Nébih-hel kötött megállapodás értelmében a tartamvizsgálat további öt évvel meghosszabbodik. A következő ciklusban a vetőmag-előállításban is tesztelik a talajoltást ökológiai és konvencionális gazdálkodásban egyaránt. Ha az eredmények kedvezőek, a mikrobiális talajoltás és szárbontás a jövőben a vetőmagtermesztés technológiai elemévé válhat.
Talajoltás számokban:
- Nitrogénkötés: akár 100–180 kg/ha nitrogén biztosítása
- Foszfor mobilizáció: átlagosan 70–80 kg/ha
- Kálium mobilizáció: átlagosan 50 kg/ha
- Átlagos termésnövekedés: +15,56% a kontrollhoz képest
- Legalacsonyabb növekedés: +9,1% (tavaszi árpa)
- Legmagasabb növekedés: +31,6% (kukorica)
- Minőségi paraméterek: javulás árpa és repce esetében (fehérje-, olajtartalom
- Kísérleti időtartam: 9 év, 8 növénykultúra
- Pozitív kontroll összevetés: a baktériumkészítmények sokszor jobb eredményt adtak, mint a +50 kg/ha nitrogén műtrágya
