A múlt hét második felében országszerte kiterjedt záporok, többfelé felhőszakadással és kártevő széllel együtt járó zivatarok voltak jellemzőek, és bár a héten csökkent a csapadékhajlam, hétfőn és szerdán még többfelé előfordultak esők, záporok, zivatarok, de ekkor már csak elvétve esett 10 mm-t meghaladó mennyiség. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így az ország északnyugati felén nagy területen, de néhol a Tiszántúlon is meghaladta az 50 mm-t, a legcsapadékosabb nyugati és északi tájakon a 100 mm-t is (1. ábra), ráadásul Szombathely tágabb térségében júliusban is 100 mm-t meghaladó mennyiség hullott. Az elmúlt harminc nap csapadékmennyiségében elég nagy különbségek alakultak ki az országban, míg az említett nyugat-magyarországi területeken 200 mm körüli mennyiség esett, addig az Alföldön helyenként – például Szolnok vagy Kecskemét térségében – csak 40 mm (2. ábra). A sokéves átlagtól vett harminc napos eltérés is főként az Alföldön mutat negatív eltérést, de 20 mm-t meghaladó hiány csak foltokban jellemző (3. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A talajok felszín közeli része továbbra is telítettség közeli állapotban van (4. ábra), a középső és mélyebb rétegekben azonban már vannak szárazabb területek az Alföldön (5. ábra), de kritikusan száraz talaj sehol sem jellemző.
4. ábra: Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. augusztus 9-én (%) 5. ábra: Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. augusztus 9-én (%)A hőmérséklet az elmúlt napokban 3-6 fokkal, vagyis jelentősen hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál (6. ábra). A múlt pénteken és szombaton a keleti, délkeleti tájakon még 34-37 fokig melegedett a levegő, miközben az ország nyugati részén már csak 19-22 fokot mérhettünk. Vasárnaptól országszerte lehűlt az idő, és csak 20-25 fok közötti maximum értékek a jellemzők, bár hétfőn északon, északnyugaton nagy területen 20 fokig sem melegedett a levegő. A hajnali lehűlés szerdán volt a legerősebb, ekkor a középső és keleti országrészben 10 fok alá esett vissza a hőmérséklet (7. ábra).
6. ábra: Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 9-én (Celsius fok) 7. ábra: Minimum hőmérsékletek 2023. augusztus 9-én (Celsius fok)A kalászosok aratása befejeződött, a tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A hosszabban kint maradt termés már többször megázott, a minősége így egyre romlott. A kukorica sokfelé igen szépen fejlődött, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem. Júliusban minden csapadék rendkívül sokat számított ennek a kultúrának is, a Dunántúlon és északkeleten nagy területen megkapta az ideális 100 mm havi csapadékot, de az ország középső részén csak 20-40 mm-t (8. ábra). Augusztus első hetének bőséges csapadéka országszerte igen jót tett a szemfejlődés állapotában járó állományoknak. A napraforgó már elvirágzott, a magképződés állapotában van. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen jól fejlett, szép nagy tányérok a jellemzőek.
8. ábra: 30 napos csapadékösszeg 2023. július 31-ig (mm)A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink július utolsó dekádjára és augusztus első napjaira vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még mindig magas az index értéke, a nyári növények zöld tömege jellemzően stagnál. Az anomália térképen július eleje óta vannak vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli és középső területein sokfelé kevés csapadék hullott július végéig, és ezt megsínylette a vegetáció is. Az ország nagy részén azonban nagyobb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 970 és 1140 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és ezen a mögöttünk álló egy hét hűvös időjárása sem segített. A tavalyi évhez képest mintegy 90-150 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 0-70 foknap. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakul az összegzett csapadék, 20-50 mm hiány az Alföldön jellemző.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban az átlagosnál melegebb volt az idő, augusztus első dekádja azonban ismét hűvös időjárást hozott.
A folytatásban a csütörtök délelőtt átvonult gyenge hidegfront mögött pénteken még az ilyenkor szokásosnál hűvösebb időben lesz részünk 25 fok körüli maximum értékekkel, szombattól azonban jelentősen melegszik az idő, a hétvégén már 25-30 fok között alakulnak a csúcsértékek, a jövő hét első felében pedig nagy területen 30 fok fölötti kánikulára számíthatunk. Elszórt eső, zápor, esetleg zivatar csak ma (csütörtök) délután illetve este várható, a következő napokban száraz időben lesz részünk, csak a jövő hét közepén lehetnek ismét szórványos záporok. A hőmérséklet emelkedésével a levegő relatív nedvességtartalma is csökkenni fog, de nagyobb területre kiterjedő légköri aszály a jövő hét első felében sem valószínű. A felszín közeli talajréteg péntektől országszerte száradni, szikkadni fog. A növényvédelmi munkákat élénk széllökések napközben is csak kevés helyen zavarhatják.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[i] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
