Amikor 2019-ben hivatalosan is megkezdődött a jelenlegi közös agrárpolitikai időszaknak az úgynevezett KAP Stratégiai Terv kidolgozása és előkészítése, a folyamat első lépése egy átfogó helyzetfelmérés volt. Erre egyrészt a saját szakmai érdekek, másrészt az uniós keretszabályok miatt volt szükség. A munka hosszadalmasnak bizonyult, és széles körű szakmai egyeztetéseket igényelt. A bizottság 2022 novemberében hagyta jóvá a tervet, amelynek alapján, 2023 január 1-jén startolt el a jelenlegi támogatási rendszerünk. Már hét évvel ezelőtt, a workshopok és kerekasztal beszélgetések során is világosan kirajzolódott, hogy a legfontosabb szükségletek origója és az eredője egyaránt a talaj - ismertette a Kincsünk a termőföld 2025 konferencián tartott beszámolójában Madarász István, az Agrárminisztérium osztályvezetője.
A szükségletek feltárását követően meghatározásra kerültek, hogy mely megoldások bizonyulnak célszerűnek. Ebben nyújtanak iránymutatást azok a nemzetközi szinten elfogadott modellek és jó gyakorlatok, amelyek széles körű konszenzust élveznek. Ha például a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talajélet feltételeinek javítása, az erózióval szembeni ellenálló képesség fokozása vagy a vízgazdálkodás hatékonyságának növelése a cél, akkor ezekhez mind rendelkezésre állnak kipróbált, tudományosan megalapozott módszerek. A szakirodalomban és a korábbi előadásokban is bemutatott gyakorlatok szolgáltak alapul, és ezek épültek be abba a „zöld felépítménybe”, amely a 2027-ig tartó időszakban a magyar KAP Stratégiai Terv valamennyi zöld támogatását és feltételrendszerét meghatározza.
A 2023-ban elindult támogatási rendszer egyik legfontosabb újítása ez a „zöld felépítmény”, amely a környezeti és fenntarthatósági intézkedések teljes körét foglalja magában. Ez nem csupán szabályok és előírások gyűjteménye, hanem tudásmegosztó és tanácsadó funkcióval is bír, segítve a gazdálkodókat abban, hogy korszerű, nemzetközi jó gyakorlatokra épülő megoldásokat alkalmazzanak.
Kötelező és ösztönző elemek egyensúlya
Az Agrárminisztérium álláspontja szerint a támogatáspolitika akkor hatékony, ha kiegyensúlyozott arányban vannak jelen a kötelező, a tiltó és az ösztönző eszközök. Vannak bőven kötelező elemek, mint a 12%- feletti lejtővel érintett táblákon a lejtő irányú művelés tilalma vagy a kötelező talajtakarás július 15 és szeptember 30 között. Ezen kötelező elemek teljesítése éppen a konzervatív gondolkodás miatt szokott konfliktusokat okozni. Önmagában nem egészséges, ha csak kötelező elemek vannak, az ösztönző eszközökkel lehet szemléletformálást és a változást elősegíteni. Ilyen például az agroökológiai program (AÖP), ami lehetőséget adnak a gazdáknak arra, hogy aktívan javítsák földjeik állapotát.
Magyarország úgy döntött, hogy él azzal az uniós jog adta lehetőséggel, hogy az agrár támogatásban részesíthető terület határát kiterjeszti azokon az agroökológiai funkciót betöltő területekre is, amelyeken nem folyik effektív mezőgazdasági termelés, hanem vízvisszatartásra , erózióvédelmi célokra vagy éppen a biodiverzitás megőrzésére használják. Tehát a támogatható terület fogalmába ezek mind beletartoznak, nem kell faltól falig szántani, művelni, kaszálni a területet, azért, hogy az agrártámogatásra jogosult legyen.
Az AÖP az elmúlt két évben látványos növekedést mutatott: 2023-ban 3,5 millió hektárral indult, 2025-re pedig már 4,2 millió hektárra bővült a részvétel. Ez egy nagyon szép szám, hiszen összesen 5 millió hektár támogatásra jogosult terület van az országban.
Szántók esetében a gyakorlatoknak több, mint a fele közvetlenül a talajegészség valamelyik szegmensére, a talajállapot valamelyik dimenziójára próbál meg közvetlenül hatást gyakorolni, a minél kevesebb bolygatásra való törekvést szeretné ösztönözni. A talajtakarást szerényebb érdeklődés mellett választották a termelők. A növénytermesztés diverzifikációja, aminek közvetve van hatása a talajállapotára, nagyon népszerű. A talajnak a fizikai, kémiai és biológiai mutatóira kifejezetten előnyös gyakorlatokból is hektárokban kifejezhetően szép számokkal vesznek részt a termelők, hiszen a mikrobiológiai készítmények kijuttatása, talaj és növény kondicionáló készítmények alkalmazása kifejezetten népszerű.
A statisztika szerint az AÖP 2025. évi igénylésekben a mikrobiológiai készítmények alkalmazása összesen 1032000 hektár szántóterületet érint, és mintegy 17702 gazdálkodó nyújtott be erre vonatkozó igénylést.
A legelőre alapozott állattartás, és általában a gyepterületeknek az állapotának és mennyiségének védelme uniós jogszabályban rögzített agrárpolitikai cél. A gyepterületek a talaj szerves szénkészletének megőrzésében játszanak kulcsszerepet, míg a szőlőültetvényekben a sorköztakarás és a talajkondicionáló készítmények alkalmazása bizonyítja, hogy a talajvédelem minden művelési ágba beépíthető.
Az Agrárminisztérium elkötelezett abban, hogy a támogatások révén a talajvédelem ne csupán kötelezettség, hanem lehetőség legyen minden gazdálkodó számára. A KAP Stratégiai Terv zöld felépítménye biztosítja, hogy a magyar agrárium hosszú távon fenntartható és versenyképes maradjon.
