Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) legfrissebb MARS-jelentése szerint a 2026-os vegetációs időszak kedvező indulását az extrém forró és száraz nyár teljesen felülírta. A tartósan 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a jelentős csapadékhiány súlyos aszályhelyzetet idézett elő a kontinensen. Az augusztusban érkező csapadék a tavaszi vetésű szántóföldi növények - a cukorrépa, a burgonya és a kukorica - szempontjából már túl későn érkezett. A legsúlyosabban érintett területeken a terméskiesés mértéke akkora, hogy a betakarítás egyes esetekben már nem is gazdaságos.
A cukorrépa átlagos uniós hozamát hektáronként 67,4 tonnára becsülik, ami 17%-kal marad el a tavalyi értéktől, míg az augusztusi előrejelzéshez képest további 7%-os rontást jelent. Franciaországban különösen rossz a helyzet, ahol a hektáronkénti termésátlag 28%-kal alacsonyabb a 2025-ös szintnél. Németországban 69,3 tonnás hektáronkénti hozamot várnak, ami 17%-os visszaesést jelent, míg Hollandiában 82 tonna felett alakulhat a becslés, ami 8%-os csökkenésnek felel meg, de Magyarországon is jelentős visszaesésről lehet beszélni.
A burgonya esetében az uniós átlagtermés hektáronként 34,2 tonna lehet, ami 12%-kal kevesebb a tavalyinál. Egyes tagállamokban ugyanakkor ennél jóval drámaibb a visszaesés, Ausztriában 30%-os, Németországban 20%-os, Franciaországban és Belgiumban pedig 15%-os visszaesés figyelhető meg a hektáronkénti hozamban. Hollandiában tovább rontották a várakozásokat, így a 40,8 tonnás hektáronkénti átlag 11%-kal marad el a tavalyitól. Az előrejelzés az összes burgonyafajtára vonatkozik, beleértve az ipari burgonyát és a vetőburgonyát is.
A kialakult helyzet az állattenyésztőket is súlyosan érinti. A kezdetben jó ütemű gyepnövekedés a tartós hőség és a csapadékhiány miatt Nyugat- és Közép-Európa nagy részén drasztikusan visszaesett, egyes régiókban pedig teljesen leállt. Ezzel párhuzamosan a silókukorica terméskilátásai is jelentősen romlottak. A legsúlyosabban érintett térségekben a gazdák a nyár folyamán kénytelenek voltak állatállományuk egy részét értékesíteni, mivel sem elegendő takarmány, sem megfelelő téli készletek nem álltak rendelkezésre. Christophe Hansen uniós agrárbiztos szerint a takarmány mennyiségének és minőségének romlása számos állattartó számára rendkívül nehéz helyzetet teremtett, és a közvetlen gazdasági károkon túl a gazdálkodók lelki megterhelése is komoly aggodalomra ad okot.
