Az ukrán mezőgazdaság a háborús körülmények és logisztikai nehézségek ellenére a vártnál kedvezőbb terméseredményeket produkál.
A tavalyihoz képest jelentősen csökkent a cukorrépa termőterülete Magyarországon, és ennek még komoly következményei lehetnek.
A megszokottnál később kezdődhet meg idén a cukorrépa betakarítása az országban, a hazai termelés csupán a fogyasztás 30 százalékát biztosítja.
Szeptember hónapra is akad adminisztratív tennivalója a gazdálkodóknak, illetve bizonyos határidők megtartására is ügyelni kell.
A cukorrépa nemcsak a múlt egyik fontos mezőgazdasági növénye, hanem a jövő egyik lehetősége is.
Akár 40 foknál is melegebb jöhet, így védekezhetnek a gazdák a 2025-ös hőhullámok ellen.
Ha talajban megbúvó bizonyos fajokat nem ismerjük fel időben és nem gondoskodunk a prevencióról, súlyos gazdasági kárt okozhatnak.
Újabb összeget kaptak meg a gazdálkodók a 2024. évi egységes kérelmekben szereplő közvetlen támogatási jogcímekhez kapcsolódóan.
Az elmúlt két esztendőben tapasztalt fellendülést követően 2024-ben ismét rossz éve volt a magyar cukorágazatnak.
A betakarításra jelentős hatást gyakorolt a nyár közepétől tapasztalható elhúzódó aszályos időszak.
A RAGT Semences több hete folytat kizárólagos tárgyalásokat a Deleplanque csoport felvásárlási folyamatairól.
Nem könnyű ma szántóföldi növénytermesztésbe fogni Magyarországon, érdemes lehet mással is próbálkozni agráriumon belül.
Magyarországon feltörekvőben van a cukorrépa-termesztés, méghozzá nem is véletlenül.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Kétszikű kultúrákban a fenyércirok és más egyszikű gyomfajok elleni védekezés időszaka általában május, június hónapokban van.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
