Ezt tudnod kell a hazai fúrt kutakról: nem úgy van, ahogy sokan hiszik
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A felszín alatti víztestek rossz mennyiségi állapotának aránya Magyarországon 20 százalék, szemben az 5 százalékos uniós átlaggal.
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
December 15-től jégtörő hajók tartanak folyamatos ügyeletet a Dunán, a Tiszán és a Balatonon.
A vizsgálatok költsége előreláthatóan bruttó 100-150 ezer forint között alakul, ezért az egyesület adománygyűjtést indított.
A szakértő szerint a földgázipar mintájára hozhatná be a lemaradást a hazai víziközmű-hálózat.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Miközben egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakorisága, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.

Vegyes eredményeket hozott az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapja.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A számítások szerint az elmúlt száz évben messze nem az idei január volt a leghidegebb.
Óriási viharok sújtják Spanyolország déli részét, de Marokkó se maradt ki a szórásból.
Kedden még lesz egy felvonása a havazásnak, aztán egy komolyabb enyhülésre számíthatnak a magyarok.