Magyarország vízkészletei korántsem olyan gazdagok, mint azt sokan gondolják - hívta fel a figyelmet Szabó Dániel, a Portfolio elemzője az InfoRádióban. A hazai vízkészletek több mint 90 százaléka külföldről, a Kárpát-medence vízgyűjtő területeiről érkezik, és ezeknek a folyóknak a vízhozama alapvetően befolyásolja a talajvíz szintjét.
Ezt tudnod kell a hazai fúrt kutakról: nem úgy van, ahogy sokan hiszik
Aki az elmúlt időszakban figyelte a híradásokat, vagy egyáltalán csak kiment az utcára, az tudhatja, hogy nagyon aszályos éveink voltak. 2020-tól kezdve három rekord évünk is volt, ami a korábbi száz év adatait megdöntötte. Ebben a helyzetben Magyarországon a legtöbben nem a csapból locsolják a kertjüket, hanem a kutakból
- emlékeztetett Szabó Dániel.
A szakértő rámutatott, hogy bár a kormány moratóriumot hirdetett a kutak bejelentésére, a vízkivételi helyek jelentős része továbbra is illegálisan működik. Az OECD és a magyar hatóságok becslése szerint a felszín alatti vízkivételek 16 százaléka be nem jelentett kerti kutakból származik, de a pontos számok hiányában ez az arány akár a készletek harmadát is elérheti. Ez a gyakorlat súlyos következményekkel jár, hiszen a felszín alatti tartalékok újratermelődését akár 50-55 százalékkal is ronthatja.
Egymilliárd forintos fejlesztés kezdődik ezen a hazai védett területen
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarország vízmérlege negatív - több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik, annak ellenére, hogy történtek lépések a beérkező vizek egy részének visszatartására.
Ahhoz, hogy ezen változtassunk nagyon fontos lenne a szomszédos országokkal való együttműködés is, mivel az a víz, amit Magyarországon felfogunk, már nem fog eljutni Szerbiába, Romániába, vagy Horvátországba. Ezért közös politikát kellene kialakítanunk a vízmegtartással kapcsolatban. Ám ez rendkívül kényes politikai ügy
- magyarázta a Portfolio elemzője.
Különleges halat fogtak Magyarországon: ilyen csak ebben a folyóban van
Számos önkormányzat már most is ösztönzi a lakosságot az esővíz gyűjtésére és felhasználására, ami nemcsak a vízfogyasztást csökkenti, hanem javítja a talaj nedvességtartalmát is a száraz időszakokban. Az OECD nem az illegális kutak felszámolását, hanem az átláthatóság növelését és a jogérvényesítés javítását javasolja megoldásként. Céljuk, hogy minél több vízkivételi helyet vegyenek nyilvántartásba, rögzítve azok hozamát is. Ugyanakkor az ország egyes kritikus területein, mint az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon, ahol már most is látványos a kiszáradás, elkerülhetetlen lehet az engedély nélküli kutak egy részének megszüntetése. A nemzetközi szervezet azt is javasolja, hogy a vízhasználati adatokat egységes, nyilvános rendszerben gyűjtsék, amelyhez a felhasználók is hozzáférhetnek.
Ha ebben a helyi hatóságok is együttműködnek, akkor elkerülhetnénk, hogy a vizeink 16 vagy akár 30 százaléka is elvesszen az illegális kitermelés miatt. Így biztosítani lehetne azt, hogy a talajnedvesség az aszályos időszakokban se csökkenjen olyan drasztikusan, mint azt az elmúlt években láttuk
- hangsúlyozta Szabó Dániel.
