A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) közösségi oldalán számolt be a rendkívüli fogásról, amely bár tavaly történt, egyedülállósága miatt most is közfigyelmet érdemel a 2025. évi szép fogások játék lezárása és az idei verseny kihirdetése között. A horgász a Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt ejtette el a ritka példányt. A horgász legyező módszerrel, nimfázva fogta ki a halat, amely technika során a rovarok víz alatti lárváját utánzó műcsalit a fenék közelében, lassú bevontatással kínálják fel.

Drónnal csaptak le az orvhalászokra: durva, mivel próbálkoztak

Öt kínai állampolgár ellen emelt vádat a Szolnoki Járási Ügyészség orvhalászat vétsége miatt.

A halas szakterületen dolgozó fiatalember azonnal felismerte, hogy a 15-20 centiméteres testhosszúságú hal valószínűleg a bihari márna (Barbus biharicus) egy jelentős méretű példánya. Ez a faj endemikus, vagyis kizárólag a Körösök vízrendszerében fordul elő világszerte. A horgász humorosan megjegyezte: ha országos rekordként jelentette volna be fogását, most egyedülálló világrekordot tarthatna az új halfaj kategóriájában. A hal faji azonosítását Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja is megerősítette, aki halfauna felmérések során maga is többször találkozott már bihari márnával a Sebes-Körös felső szakaszain.

A bihari márna tudományos felfedezése hosszú folyamat eredménye volt. Bár a szakértők régóta tudták, hogy a közönséges márna mellett egy kisebb termetű márnafaj is él a Körös vízrendszerében, másfél évszázadon át Petényi-márnának (Barbus petenyi) vélték.

Súlyos kígyómarások miatt van pánik a magyarok kedvelt nyaralóhelyén

Az elmúlt napokban három kígyómarást kezeltek az isztriai orvosok, ami rendkívül szokatlan ilyen rövid időszak alatt.

A 2000-es évek elején végzett átfogó kutatás kimutatta, hogy a Petényi-márna mellett két további faj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), délebbre pedig a balkáni márna (Barbus balcanicus). Ezt követően merült fel a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010-es konferenciáján.

Az ezt követő többéves kutatómunka során nyolc magyar és egy cseh szakember közreműködésével a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól gyűjtöttek mintákat. A magyarországi állományok genetikai vizsgálata végül igazolta, hogy egy korábban ismeretlen, új őshonos halfajról van szó, amelyet 2016-ban írtak le hivatalosan.