A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
A kormány nemrég közzétette azt a rendelet-tervezetet, amely újraszabályozza a mezőgazdasági célú kutak engedélyezési eljárását.
A klímaváltozás és a vízkészletek fokozatos csökkenése miatt, a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a fenntartható öntözés megvalósítása.
A víz kulcsszerepe a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban egyre kritikusabbá válik a klímaváltozás és erőforráshiány közepette.
A 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás.
Az aszály, a csökkenő árak és fogyasztás hármas szorításában küzd a hazai halászati ágazat.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A szakértők szerint az egyik legelterjedtebb hibás gyakorlat a vegyszerek, különösen a hipó alkalmazása.
A déli parton sok helyen alacsony a víz, sétálhatunk egy ideig, ha úszni szeretnénk.
A mezőgazdasági öntözésre adott magyar megoldás szembemegy az uniós tagállamok gyakorlatával.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A madarak többségének naponta többször is innia és fürödnie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken fokozott kihívást jelent.
Szigorúbb szabályozást vezetne be a kormány a felszín alatti vízkészletek használatára Kelet-Magyarország egyes térségeiben.
A vízfogyasztás ugrásszerű emelkedésével járhat a hazánkat hétvégén elérő hőhullám.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
