A Balaton vízszintje hosszú stagnálás után ismét emelkedésnek indult, de továbbra is jelentősen elmarad a tavalyi értékektől
Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.
Nagyobb árhullámokat indítottak el az északi folyóinkon az országot elérő mediterrán ciklonok.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
Hiába gyülekezik egyre több vadlúd a tatai Öreg-tavon, de a tó vízszintjének drasztikus leeresztése távozásra késztetheti őket.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
A Velencei-tó vízszintje döbbenetesen alacsony, 64 centiméteren áll, ami jelentős aggodalomra ad okot a szakértők szerint.
A szakember szerint a jövőben a téli csapadékot is a "magyar tengerbe" kell majd vezetni.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Vannak olyan partszakaszok is, ahol száraz lábbal lehet besétálni a Balaton medrébe.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Drámai mértékben csökkent a vízszint a tatabányai Síkvölgyi Horgásztavakban, ennek nem lesz jó vége.
A Balaton vízszintje kritikusan alacsony szintre süllyedt az idei aszályos nyár következtében.
Hatezer úszómedencényi vizet kapott a Balaton hétvégén, a lehullott csapadék a kilenc nappal ezelőtti vízszint visszaállítására volt elegendő.
A 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás.
Rekordalacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mostanra megdőlt a korábbi rekord is.
2030-ig meghosszabbították a Balaton vízszintszabályozási engedélyét, amely továbbra is 120 centiméteres nyári maximumot határoz meg.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
