A téma a napokban ismét a figyelem középpontjába került, miután Döme Gábor világbajnok horgász egy videóban mutatta meg, milyen pusztítást végeztek az állatok a Tisza-parti fák között. A kidöntött fatörzseket és megrágott kérgeket ábrázoló felvétel heves vitát robbantott ki a kommentelők között. Sokan a korábbi visszatelepítési programot tartják elhibázottnak, mások viszont a természetes ökoszisztéma elengedhetetlen részének tekintik a rágcsálókat - közölte a Pecaverzum.

Európa legnagyobb rágcsálója a prémje és a hódpézsmája miatti kíméletlen vadászat következtében az 1850-es évekre tűnt el a hazai vizek mellől. Visszatérésük a WWF Magyarország 1996 és 2008 között zajló programjának eredménye. Ekkoriban mintegy 230, főként Bajorországból származó egyedet engedtek szabadon nagyobb folyóink és vizes élőhelyeink – többek között a Tisza, a Dráva és a Hanság – mentén. A beavatkozás olyannyira sikeres volt, hogy az állomány gyorsan önfenntartóvá vált, így 2008 után már nem volt szükség további telepítésekre. A szakemberek korántsem kártevőként tekintenek a hódra, sokkal inkább "ökoszisztéma-mérnökként" tartják számon. Gátépítő tevékenységükkel ugyanis vizes élőhelyeket hoznak létre és tartanak fenn. Ez a folyamat lassítja a víz áramlását, növeli a víztároló kapacitást, valamint javítja a vízminőséget. Az így kialakuló nyugodtabb vizek ideális életteret biztosítanak számos halfajnak, kétéltűnek, rovarnak és madárnak. Emellett a gátak a hirtelen esőzések utáni árhullámok csillapításában és az aszályok hatásainak enyhítésében is fontos szerepet játszanak.

A konfliktusok alapvetően abból fakadnak, hogy a hódok természetes élettere mára drasztikusan lecsökkent. Sok helyen csupán egy vékony sáv maradt számukra a partok mentén. Bár a becslések szerint a mintegy 2500 hazai hódcsaládban élő 10-11 ezer egyednek csak néhány százaléka okoz tényleges problémát, a károk így is jelentősek. A fák kidöntése, az árvízvédelmi töltések megfúrása és a patakok visszaduzzasztása egyaránt veszélyezteti az emberi infrastruktúrát. Ez a vízügyi ágazat számára éves szinten százmilliós nagyságrendű többletköltséget jelent. A felmerülő problémák kezelésére Európa-szerte különféle megoldásokat alkalmaznak. A fatörzseket óvó fémhálók, valamint a vízszintet szabályozó, hódgát-áteresztő csövek jelentős mértékben segíthetnek a konfliktusok enyhítésében. Ezek az eszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy a hódok és az emberek békésebben élhessenek egymás mellett a hazai vizek mentén.