A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Miközben egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakorisága, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő.
Minden évben százmilliárdos a kár, gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
Magyar kutatás részletes adatelemzéssel tárta fel, hogyan változtatta meg a Tisza hordalékháztartását az emberi beavatkozás az elmúlt közel 180 évben.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
A déli parton sok helyen alacsony a víz, sétálhatunk egy ideig, ha úszni szeretnénk.
A madarak többségének naponta többször is innia és fürödnie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken fokozott kihívást jelent.
A Tisza-tó jelenlegi vízállása megfelelő Szolnok és térsége ivóvízellátásának biztosításához, sőt a vízszint további emelkedésére is számítanak.
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
A szakértők szerint az agráriumban szakítani kell a vízelvezetés gondolatával, és a vízmegtartásra kellene összpontosítani.
Kína almaimportjának volumene a 2025-ös évben lépte át először a 100 ezer tonnás határt.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.
A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy óriási lehetőségek állnak a cirok előtt az állati takarmányozásban.
Felbecsülhetetlen mértékű pusztítást hagyott maga után a tavaszi fagy a hazai szőlőültetvényeken.
