Így veszít el rengeteg vizet Magyarország: meglett a böjtje a döntésnek
A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt.
A nagy intenzitású csapadékból származó víztömeg sok esetben néhány óra alatt elhagyja a vízgyűjtőt.
A július második felében megindult algabiomassza-növekedés tovább folytatódott a Balatonban az elmúlt hetekben.
A legfrissebb előrejelzések szerint kritikus szint alá is csökkenhet a vízállás a Tisza-tavon.
Egy átlagos családi ház tetejére még most is évente több tízezer liter csapadék hullik.
Az aszályok miatt sokan úgy érzik, már nincs mit összegyűjteni, egy átlagos családi ház tetejére ma is évente több tízezer liter csapadék hullik.
A lakossági ivóvízellátás a Duna ennél jóval alacsonyabb vízállása esetén sem kerül veszélybe.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Magyarország éghajlatának melegedése és szárazodása nem néhány éve, hanem jó pár évtizede kezdődött.
Egy hét alatt közel 6 Celsius-fokkal hűlt le a Balaton vize: míg július 18-án 26,6 fokot mértek, szombat reggel már csak 20,8 fokos volt a tó.
Az elmúlt években tapasztalható csapadékhiány és az aszályos időszakok növekvő intenzitása miatt a felszín alatti vízkészletek folyamatosan csökkennek.
A tudósok már 30 éve előre jelezték a Kárpát-medence kiszáradását, de a döntéshozók nem hallgattak rájuk.
Négy évvel azután, hogy egyszer már teljesen kiszáradt, ismét szinte teljesen eltűnt a víz a Baranya vármegyei bicsérdi horgásztóból.
A szakértő szerint a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A Velencei-tónál a vízállás történelmi mélypontra, mindössze 40 centiméterre apadt.
A tartós csapadékhiány miatt kritikus szintre apadt a Duna és több más hazai folyó vízszintje.
Hiába tűnik a kútvíz szagtalannak és kellemes ízűnek, ez egyáltalán nem garantálja a biztonságot.
Egy 1875-ös logika méri a magyar termőföld értékét, miközben az aszály már nem kivétel, hanem üzleti kockázat.
Indiai vízmegtartási módszerek segíthetnek a magyar aszály elleni küzdelemben.