Koch Csaba elmondta, hogy az aranyszínű sárgaság immár több mint egy évtizede jelen van Magyarországon, de a borvidékek csak idén érezték meg ennek az igazi veszélyét. A betegség olyan alattomos, hogy a tőkék hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, miközben a fertőzés exponenciálisan nő, majd egyszer csak látszólag minden átmenet nélkül drámai mértékűvé válik.
A korai stádiumban egy-két fertőzött tőke után egy robbanásszerű terjedést tud okozni ez a fitoplazma. Sajnos ennek vagyunk a szemtanúi most
– mondja a borász.
A magyar szőlőterületek között különösen kritikus helyzet alakult ki Zala megyében, ahol a borász szerint már óriási léptéket öltött a fertőzés. A gyors terjedés legfőbb oka, hogy sok gazda nem ismeri fel időben a beteg tőkéket, illetve nem távolítja el őket azonnal. Ha közben a kabócák elleni rovarvédelem sem megfelelő, a fitoplazma néhány hét alatt új ültetvényeket betegíthet meg.
Kihívások előtt a magyar borágazat: erre óriási szüksége lenne a termelőknek
Koch Csaba szerint a hatékony védekezés egyik alapfeltétele, hogy világosan lássuk azt, hogy Magyarország szőlőterületei négy, egymástól teljesen eltérő csoportba tartoznak, és ezek más-más megközelítést igényelnek. Az első a gazdátlan, elhagyott területek köre, amelyekről gyakran azt sem lehet tudni, kié a tulajdonjog. Ezek óriási fertőzési gócok lehetnek. A tulajdonosok felkutatása sokszor szinte lehetetlen, ezért a hegybíróknak sürgősen olyan jogi eszközökre lenne szükségük, amelyek lehetővé teszik a beteg tőkék azonnali kivágását.
A második csoportot a hobbiszőlészek adják, akik a kertvárosi udvarokban, hétvégi házak körül néhány sor szőlőt termesztenek, amely nem szerepel sem hegyközségi, sem hivatalos nyilvántartásban. Ezek gyakran zárt területek, ahol az azonosítás és a védekezés is nehézkes. A hobbiszőlő tulajdonosainak nincs gazdasági érdekük a tőkék megmentésében, ezért sokszor csak akkor veszik észre a bajt, amikor a növény már kipusztult. A harmadik csoport a gazdasági alapon termelő szőlőtermesztőké. Velük a védekezés legkönnyebben koordinálható, hiszen elemi érdekük a fertőzés megállítása. Őket tájékoztatni kell, és azonnal el kell távolítani a beteg tőkét. A növényvédelem megszervezése, különösen a kabócák ellen ebben a körben végrehajtható.
A negyedik csoport a biotermesztők köre, akiknél a növényvédelmi szabályok sajátosságai miatt különösen nehéz megfelelni a védekezési előírásoknak. Koch Csaba szerint mind a négy csoporthoz külön stratégiára van szükség, és jelenleg nincs megfelelő jogszabályi háttér, amely egységes, hatékony fellépést biztosítana. A borász kiemelte, hogy a jelenlegi jogi környezet gyakran kifejezetten hátráltatja a borászokat. Az AKG-programban szereplő ültetvényeknél például szigorú tőkeszámfenntartási előírások vannak, ami miatt sok gazda fél kivágni a beteg tőkéket attól tartva, hogy nem teljesítik a pályázati feltételeket.
Nagyon fontos rendeleti szinten megnyugtatni a gazdákat, hogy nyugodtan vágja ki a fertőzött tőkét azon nyomban. Aggodalmában sokszor inkább otthagyja
– fogalmazott Koch Csaba az Agrárszektornak.
A betegséghelyzet után a borász arról is beszélt, hogyan alakult át a magyar borfogyasztók ízlése az elmúlt évek során. A tapasztalatok szerint folyamatosan nő az érdeklődés a könnyed, gyümölcsös borok iránt. Ezzel együtt a borászatok minősége is látványosan fejlődött, és ezzel párhuzamosan a fogyasztók is egyre érettebb ízléssel választanak. Ugyanakkor a borfogyasztás bizonyos mértékben csökken, ami részben a zéró toleranciának, és az egészségükért aggódó félre informált fogyasztóknak tudható be. A szakember szerint azonban tévedés a bort egészségtelennek beállítani.
Egyre kevesebben isznak bort: miért mondanak le róla az emberek?
A mértékletes borfogyasztás teljesen egyértelmű orvosság, az egészségmegőrzés fontos eszköze, nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is.
A borász hangsúlyozza, hogy a bor kulturális szerepe sokkal mélyebb egy mindennapi italfogyasztásnál. A társas kapcsolatok erősítésében, a közös élményekben és a lelki jóllétben is fontos szerepet tölt be. Koch Csaba szerint nincs ok a pánikra amiatt, hogy a fiatalok jelenleg kevés bort fogyasztanak. A fiatalok többsége bulikban, társasági alkalmakon inkább kevert italokat vagy töményeket választ, nem pedig bort. Koch Csaba azonban hisz abban, hogy ahogyan nő a fiatalok egészségtudatossága, úgy fordulnak majd egyre inkább a bor felé.
Nem kérdés, hogy az egészséges élet felé lépő emberek előbb-utóbb tiszta, természetes italt keresnek. A bor pedig 100% fermentált szőlőlé, az egyetlen ilyen ital
– fogalmaz.
A karácsonyi időszakban szinte minden borászat érzékeli, hogy a fogyasztók hajlamosabbak több pénzt költeni a borokra, mint az év más időszakában. Sokan nemcsak az ünnepi asztalra, hanem ajándéknak is drágább borokat vásárolnak. Koch Csaba szerint a prémium kategóriában lévő boraik eladása ilyenkor jelentősen megemelkedik. A trendet erősíti az a jogszabályi változás is, amely lehetővé teszi, hogy a cégek luxusadó nélkül vásárolhassanak bort ajándékozási célra. Ez különösen a kisebb családi borászatoknak ad komoly lökést, hiszen a vállalatok szívesebben vesznek minőségi magyar bort, mint olcsó, személytelen ajándéktárgyakat.
