A résztvevők között megtalálhatóak gazdálkodói érdekképviseletek, természetvédelmi szervezetek, szakmai hálózatok, valamint a tudományos és fejlesztési szféra szereplői is. Ez a széles körű összefogás egyértelműen jelzi: a magyar vidék jövője nem egyetlen ágazat ügye, hanem össz. társadalmi felelősség. A paktum létrejöttének hátterében komplex kihívások állnak. A klímaváltozás, a természeti erőforrások állapotának romlása, a népességfogyás és az elöregedés, valamint a leszakadó térségek problémái együttesen hatnak a vidéki térségekre. Emellett a technológiai változások és a digitalizáció új alkalmazkodási kényszert teremtenek az agráriumban és a vidéki gazdaságban - írja közleményében a MÉDOSZ.

A kezdeményezés időzítése stratégiai. Az Európai Unió következő támogatási ciklusa új kereteket hoz, ahol a nemzeti szintű tervezés szerepe erősödik. Ebben a versenyben azok az országok kerülnek előnybe, amelyek világos, hosszú távú és széles konszenzuson alapuló stratégiával rendelkeznek. A hangsúly a koordináción, a partnerségen és a helyi sajátosságokra építő megoldásokon van. A kezdeményezés nyitott: a felhívás minden olyan szervezetnek szól, amely érintett a magyar vidék jövőjében. A tét pedig nem kisebb, mint egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és élhetőbb magyar vidék megteremtése.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mint a szervezett civil társadalom európai háza aktív szerepet vállal az Európai Vidéki Paktum tevékenységében, és üdvözli a Magyar Vidéki Paktum létrejöttét. Részvétele egyben azt is jelzi, hogy az európai szintű intézményi és civil együttműködés szorosan kapcsolódik a nemzeti kezdeményezésekhez, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az aláíró szervezetekhez csatlakozva erősíti a paktum társadalmi és szakmai bázisát.