A számok önmagukért beszélnek: 2025-ben mintegy 550 ezer hektárnyi területet sújtott aszálykár, és közel 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, illetve fedeztek állami vagy uniós forrásokból. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert az idei év előrejelzései még súlyosabb forgatókönyvet vetítenek előre, mivel az ország területének 90 százaléka aszályveszélyeztetett területnek minősül - írja közleményében a K&H.

A legsúlyosabb helyzet az Alföldön és a Duna–Tisza közén alakult ki, de a Dunántúl jelentős részén is kritikus a vízhiány. A probléma gyökerei mélyre nyúlnak: a klímaváltozás, a szélsőséges csapadékeloszlás, az elavult öntözőrendszerek és a nem megfelelő agrotechnika együttesen idézik elő a mezőgazdasági válságot. Az elmúlt öt évben az aszály szinte állandósult. Különösen emlékezetes marad a 2022-es év: a gazdák több mint egymillió hektárra jelentettek aszálykárt, ami után a kárenyhítési alap meghaladta az 50 milliárd forintot. A leginkább érintett növénykultúrák a kukorica és a napraforgó voltak, a veszteségek közel 80 százaléka ezekhez köthető.

A változás ma már nem csak érzékelhető, hanem rendszerszintű: míg az 1970-es években egy évtizedben átlagosan három aszályos év fordult elő, addig az 1990-es évektől ez a szám hétre emelkedett. Az agrárium számára világossá vált, hogy a túlélés kulcsa a gyors alkalmazkodás. A hangsúly – például a korábbi árvízvédelemmel szemben – már jóideje a vízvisszatartáson és a technológiai innováción van. A modern, digitális döntéstámogató rendszerek segítenek, hogy a gazdák pontos adatok alapján optimalizálják a vízfelhasználást. Talajszondák, műholdképek és mikroklimatikus előrejelzések támogatást nyújtanak abban, hogy a víz ott és akkor hasznosuljon, ahol a legnagyobb szükség van rá, csökkentve a párolgási és elszivárgási veszteségeket.

Az aszály kezelése ma már vitathatatlanul az egyik legnagyobb kihívás a hazai mezőgazdaság számára. A kétéves K&H agrár CO2 kalkulátor mostantól kiegészül egy aszály-előrejelző riporttal, a K&H agrárkörnyezeti trendekkel. Ez az új aszály-előrejelző a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokkjaira bontva pontosan meg tudja adni a következő 4 hónap aszálykockázatát és csapadékelőrejelzését egy adott területre, hiszen a kérdés ma már nem az, hogy lesz-e aszály, hanem hogy ki mennyire felkészült rá 

- hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője