Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után újra élénkülni látszik, legalábbis a 100–200 lóerős traktorok szegmensében.
A globális avokádókereslet olyan mértékben nő, hogy a termelés és a környezet egyszerűen képtelen tartani vele a lépést.
2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
Az elmúlt évek időjárási fordulatai nem csupán apró módosításokat követelnek meg a hazai termelőktől, sokkal inkább az egész szemlélet átalakulását.
A hazai fakitermelő ágazat jelenleg olyan összetett kihívásokkal szembesül, amelyek számos pontot egyszerre érintenek.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Az új technológiák, a vetésszerkezet tudatos átalakítása és a fiatalabb generációk szakmai felkészültsége mind kulcsa lehet a fenntartható működésnek.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
A 2025-ös év első hat hónapjában az európai sertésvágások növekedést mutattak, azonban Magyarországon az export visszaesett.
Manapság kell valami élmény is az embereknek, és ezért az agroturizmus egyre nagyobb teret hódíthat magának.
A dohány a szezon idején rengeteg munkalehetőséget biztosít a helyieknek, hiszen egyszerre több tucat ember dolgozik a földeken, nap mint nap.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
Az elmúlt év megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.
Az aszály, valamint a külföldi piac nyomása miatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
A magyar szántóföldi növénytermesztés ma kaotikus helyzetben vergődik, miközben a gazdák a jövőt keresik a termőtalaj és a klímaváltozás szorításában.
Az alacsony árak és a gyenge kereslet komoly veszélybe sodorta a normandiai termelőket, ráadásul a további kilátások sem fényesek.
Támogatások, amelyek valóban segítenek - talajvédelem ösztönzése az AÖP-ben.
