2026. április 17. 06:03
Lejtőre került a hazai növénytermesztés: meddig tartanak még ki a gazdák?
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
2026. április 28. kedd Valéria
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
A műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább nehezíti a növénytermesztők versenyképességét.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás a fejtrágyázás során egyre fontosabbá válik.
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Az elmúlt években olyan mértékű áringadozás jelent meg a kakaóbab piacán, amely korábban nem volt jellemző.
Magyarországon az elmúlt években egyre gyakrabban merül fel az olajfa-termesztés lehetősége.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Az életmód átalakulása, a gazdasági bizonytalanság és a tudatosság erősödése megváltoztatta a fogyasztói kosarakat.
Továbbra sem beszélhetünk élénkülésről a hazai tárcsa- és hengerpiacon, miközben a permetezőgépeknél már érzékelhető némi mozgás az év elején.
A piaci egyensúlyt felborította a harmadik országokból érkező import, ami áremelkedést eredményezett, de a madárinfluenza hatása is érezhető volt az árakon.
A gazdák beruházási kedvét fékezi az alacsony terményárakból fakadó pénzügyi bizonytalanság és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is.
Látványosan megugrott a marhahús ára itthon, a KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt 4480 forintról 6270 forintra nőtt.
Az időjárás szélsőségei, az elmúlt évek tapasztalatai és a piaci árak együtt határozzák meg, hogy a gazdák milyen növények mellett köteleződnek el.
Az időjárás szélsőségei, a megváltozott gazdálkodási feltételek és a jövedelmezőség romlása átformálták azt, ahogyan a magyar gazdák gondolkodnak.
Az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb kihívása az ágazat elöregedése.
A tél beköszöntével minden évben visszatérő kérdés a gazdák és kerttulajdonosok körében, hogy vajon a fagy képes-e érdemben visszaszorítani a kártevő rovarokat.
Egyetlen fagyos éjszaka is elég ahhoz, hogy hónapok munkája vesszen kárba a kertekben és ültetvényeken.
Megfelelő gumiabroncs beállításokkal akár 15 százalékkal gazdaságosabban működhetnek a gazdák és a mezőgazdasági vállalatok gépei.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
