Pintér Bálint, a Fiatal Magyar Gazdák Szövetségének társalapítója szerint a fiatalok aránya a mezőgazdaságban jelenleg kifejezetten alacsony, és a tendencia nem javul. Mint fogalmazott, az Európai Unióban a 40 év alatti gazdálkodók aránya nagyjából 12% körül alakul, Magyarországon azonban ez még ennél is alacsonyabb, mindössze 5–6% körüli szinten mozog. Hozzátette, ez a probléma már évek óta ismert, hiszen már 2016-ban, egy brüsszeli Fiatal Gazda Konferencián is napirendre került az ágazat elöregedése, mégis csak mérsékelt eredményeket sikerült elérni.
A fiatalok aránya sajnos nemhogy növekedne, hanem inkább stagnál vagy minimálisan csökken, és ez nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában komoly gondot jelent
– fogalmazott Pintér Bálint az Agrárszektornak.
Nagyon nehezen jutnak itt földhöz a gazdák: könnyítést tervez a kormány
A szakember szerint a fiatal gazdákat célzó támogatások sem váltották be teljes mértékben a hozzájuk fűzött reményeket. Ugyanakkor pozitív változásnak tartja, hogy az újabb pályázati konstrukciók már nem kizárólag teljesen kezdő gazdálkodókat céloznak, hanem azokat a fiatalokat is, akik már működő gazdasággal és bevétellel rendelkeznek. A szakember szerint ez reálisabb megközelítés, hiszen egy teljesen kezdő gazdálkodónak rendkívül nehéz az indulás, különösen megfelelő tőke és tapasztalat nélkül.
Nehezen tudnak földhöz jutni a fiatal gazdák
A fiatalok előtt álló egyik legnagyobb akadály továbbra is a földhöz jutás kérdése. Pintér Bálint tapasztalatai szerint Magyarországon a földek jelentős része már foglalt, a bérbeadás pedig sok esetben nehézkes. Az idősebb földtulajdonosok gyakran bizalmatlanok, és inkább nagyobb integrátor cégeknek adják bérbe a területeiket, mint fiatal gazdáknak, még akkor is, ha a támogatások lehetővé tennék a bérleti díjak kigazdálkodását.
A földhöz jutás az egyik legégetőbb probléma: sok tulajdonos inkább egy nagy cégnek adja bérbe a területet, mert abban nagyobb biztonságot lát
– fogalmazott.
Sokkoló felmérés: ez a gátja a generációváltásnak az agráriumban
A pénzügyi háttér hiánya szintén komoly visszatartó erő. A fiatal gazdák gyakran nehezebben jutnak hitelhez, miközben a fejlődéshez elengedhetetlen beruházások jelentős forrásokat igényelnek. Pintér Bálint személyes példán keresztül is rávilágított erre, hiszen édesapja tőkehiánnyal küzdve, a nulláról építette fel a gazdaságot, míg ő már egy működő alapot vett át. Mint mondta, egyik út sem könnyű, a kezdés és a továbbvitel egyaránt komoly kihívásokat tartogat. A fiatalok távolmaradásának oka ugyanakkor nem kizárólag anyagi jellegű. A kiszámíthatatlan jövedelem és az időjárási kockázatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan túl kockázatosnak ítélik az ágazatot. Pintér Bálint kiemelte, hogy a mezőgazdaságban gyakran nem havi rendszerességgel érkezik bevétel, hanem évente néhány alkalommal, amit tudatosan kell beosztani, ez pedig komoly pénzügyi fegyelmet igényel.
Ugyanakkor a technológiai fejlődés jelenthet némi reményt. A fiatalok nyitottabbak a precíziós gazdálkodásra, az új gépekre és digitális megoldásokra, amelyek hozzájárulhatnak a hatékonyabb termeléshez, a ráfordítások csökkentéséhez és akár a környezeti terhelés mérsékléséhez is. Pintér Bálint szerint azonban ezek az eszközök kezdetben komoly beruházást igényelnek, így azok számára elérhetőbbek, akik mögött már áll valamilyen gazdasági háttér.
Ezen múlik a magyar agrárium jövője: enélkül nem megy
Weisz Miklós, a Fiatal Magyar Gazdák Szövetségének társalapítója szerint a fiatal gazdálkodók mindennapi működését alapvetően nem az életkor különbözteti meg az ágazat többi szereplőjétől. A feladatok, a kockázatok és a gazdaság működtetésével járó terhek nagyon hasonlóak, a különbségek sokkal inkább a gazdaság méretében és a gondolkodásmódban jelennek meg. A fiatalabb generáció gyakran más szemlélettel közelít a problémákhoz, ami új megoldások előtt is megnyithatja az utat.
A fiatalok jellemzően nem kész rutinmegoldásokhoz nyúlnak, hanem próbálnak más válaszokat adni ugyanazokra a helyzetekre, mint az idősebb gazdálkodók
– fogalmazott az Agrárszektornak Weisz Miklós.
A szakértő szerint mindez azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megforduljon az ágazat kedvezőtlen demográfiai folyamata. A gazdálkodók száma Magyarországon és az Európai Unió egészében is csökken, miközben az üzemek koncentrációja egyre erősebb. Ezzel párhuzamosan a fiatal gazdák aránya tovább mérséklődött, ami azt jelzi, hogy a korábbi, kifejezetten számukra kialakított támogatási eszközök csak korlátozott eredményt hoztak.
Az eddigi, célzott intézkedések hatása összességében mérsékelt volt, ezért a következő időszakban aktívabb és komplexebb beavatkozásokra lesz szükség
– hangsúlyozta.
Jelenleg nehéz háttér nélkül érvényesülni
Dr. Weisz Miklós kiemelte, hogy a jövő szempontjából kulcskérdés az ágazatba való belépés megkönnyítése. Olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek azok számára is reális alternatívát kínálnak, akik nem mezőgazdasági háttérrel érkeznek. Számukra elsősorban a kisebb tőkeigényű, ugyanakkor magasabb kézimunka-igényű ágazatok jelenthetnek belépési pontot, mint a kertészet vagy az állattartás. A támogatási rendszer ugyanakkor uniós összevetésben kedvező helyzetet teremt a hazai fiatal gazdák számára. A közvetlen kifizetések mellett széles körű pályázati lehetőségek állnak rendelkezésükre, a beruházási jogcímek esetében pedig többlet támogatási intenzitás segíti a 18–40 év közötti, legfeljebb öt éve működő üzemeket. Emellett újra elérhető a fiatal gazdákat célzó, kifejezetten beruházásokra fókuszáló támogatási konstrukció, valamint megjelent a gazdaságátadáshoz kapcsolódó támogatási forma is.
A most formálódó elképzelések közül talán az egyetlen igazán pozitív irány az, hogy egy minden eddiginél komplexebb Fiatal Gazda csomag összeállítását várják el a tagállamoktól
– mondta.
