A szakember elmondta, hogy az állattenyésztésben ma már nem lehet a korábbi rutinok mentén működni. A digitalizáció és az adatvezérelt döntéshozatal a termelés egyik legfontosabb alapjává vált. Az érzékelőkkel gyűjtött adatok, a komplex megfigyelő- és elemzőrendszerek nemcsak a takarmányozás optimalizálását segítik, hanem a telepi klíma szabályozását, sőt az állatok mozgásának és viselkedésének monitorozását is lehetővé teszik. Mindez egyszerre szolgálja a gazdaságosságot és az állatjóléti szempontokat.

Ilyen csirkehússal van tele Európa: áramlik be hozzánk az import

A piaci egyensúlyt felborította a harmadik országokból érkező import, ami áremelkedést eredményezett, de a madárinfluenza hatása is érezhető volt az árakon.

Ma már nemcsak adatokat gyűjtünk, hanem rendszerszinten elemezzük és értelmezzük azokat. A digitalizáció nem öncélú fejlesztés, hanem a hatékonyság és az állatjólét közös metszéspontja

– fogalmazott Hajnal Szilvia az Agrárszektornak.

Hozzátette, az uniós zöld irányvonalak és a fogyasztói elvárások egyre nagyobb nyomást helyeznek az értéklánc minden szereplőjére. A vásárlók ma már nem pusztán az árat figyelik, hanem az eredetet, a tartási körülményeket, az antibiotikum-használat mértékét és a környezeti lábnyomot is. A feldolgozóiparnak erre átláthatóbb működéssel és rövidebb ellátási láncok előtérbe helyezésével kell reagálnia.

Komoly szigorítások a vágóhidakon

A vágóhidak szabályozási környezete az elmúlt években érezhetően szigorodott. Az állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és nyomonkövethetőségi előírások betartása nem csak formális megfelelés kérdése, hanem a piaci jelenlét alapfeltétele. Az uniós és hazai hatóságok szerepe ugyanakkor nem merül ki az ellenőrzésben, ugyanis egyre inkább edukatív irányba mozdulnak el, segítve a vállalkozásokat a szabályok értelmezésében és alkalmazásában.

Én személy szerint üdvözlöm a szigorodó kontrollt, mert hosszú távon épp ez ad stabilitást és bizalmat a szektornak. A következetes szabályozás biztosítja, hogy a magyar baromfiipar versenyképes maradjon a nemzetközi piacon

– emeli ki az ügyvezető.

Hajnal Szilvia arról is beszélt, hogy feldolgozóipar technológiai oldalon szintén jelentős fejlődésen ment keresztül. Az élelmiszer-feldolgozás nem csupán termelési, hanem egyértelműen technológiai iparág is. A nyersanyag-beérkezéstől a csomagolásig a folyamat szinte minden szakaszában valós idejű adatgyűjtés és elemzés zajlik. Ez lehetővé teszi a precíziós termelésirányítást, a veszteségek minimalizálását és a minőség folyamatos kontrollját. A fenntartható, körforgásos technológiák térnyerése a cégeknek gazdasági előnyt is jelent.

Kemény húsdrágulás sújtja a magyarokat: rég nem volt ekkora áremelés

Látványosan megugrott a marhahús ára itthon, a KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt 4480 forintról 6270 forintra nőtt.

A minőség és az élelmiszerbiztonság fenntartása azonban nem kizárólag technológiai kérdés. Hajnal Szilvia szerint ez mindenekelőtt vállalati kultúra és felelősség. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a teljes folyamat során folyamatosan fennmaradjon az ellenőrzöttség és a fegyelem. Az ágazat kettős nyomás alatt áll, hiszen miközben nő a termelési volumen és erősödik az árverseny, a fogyasztói és hatósági elvárások is egyre szigorúbbak.

Az élelmiszer-biztonság csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha rendszerszinten épül be a működésbe, egészen a munkatársak képzésétől az auditálható folyamatokon át a beszállítói felelősségig. Ha egyetlen láncszem meggyengül, az az egész bizalmat megingatja

– hangsúlyozza.

Az ügyvezető elmondta, hogy a hazai és a nemzetközi piac közötti különbségek elsősorban a fogyasztói szemléletben és az értékesítési struktúrában érhetők tetten. A magyar piac jellemzően árérzékenyebb, a döntések rövidebb távon születnek, és az ár–érték arány dominál. Ugyanakkor egyre erősödik a tudatos, minőség- és eredetorientált réteg, amely hosszabb távon trendformálóvá válhat. Nyugat-Európában és a skandináv országokban a fenntarthatóság, az átláthatóság és az állatjóléti szempontok hangsúlyosabb szerepet kapnak, és a piacra jutás szigorúbb feltételekhez kötött, ugyanakkor kiszámíthatóbb bevételt kínál.

Ilyen baromfihússal van tele rengeteg piac: nem is hinnéd, honnan érkezik

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt Románia baromfitermelése, egyre több országba exportálják a termékeiket.

A vásárlói szokások az elmúlt években szintén jelentős változáson mentek keresztül. Az életmód átalakulása, a gazdasági bizonytalanság és a tudatosság erősödése új elvárásokat teremtett. A fogyasztók egy része ma már nemcsak terméket vásárol, hanem történetet és értékrendet is. A „tiszta címke” termékek iránti kereslet növekszik, az egészségtudatosság erősödik, miközben a kényelem és a gyorsaság is alapelvárássá vált. A digitális térben szerzett információk, visszajelzések és online tájékozódás egyre inkább befolyásolják a döntéseket, ami a márkaépítést is új alapokra helyezi.

Hajnal Szilvia szerint a jövőben nem az lesz a kérdés, hogy a magyar vállalkozások technológiai szinten képesek-e lépést tartani, hanem az, hogy miként tudják hitelesen kommunikálni az általuk képviselt értékeket. A versenyképesség alapja az innováció, a stratégiai gondolkodás és a következetes minőségbiztosítás, de legalább ilyen fontos a bizalomépítés is. Az ágazat előtt álló kihívások összetettek, ugyanakkor lehetőségeket is rejtenek, hiszen egy tudatosabb, átláthatóbb és technológiailag fejlettebb baromfiipar képe rajzolódik ki, amely képes alkalmazkodni a változó piaci és társadalmi elvárásokhoz.