Szabó Ákos közölte, hogy a húsliba szempontjából a 2025-ös év mind eredményesség, mind forgalom szempontjából kiemelkedő volt, és jó kereslet jellemezte a nyugat-európai, főleg a német piacon ezeket a termékeket. Ezzel szemben a pecsenyekacsa-ágazat sajnos idén is gyenge, veszteséges évet zárt, de már nem olyan mértékben, mint korábban - emelte ki a Tranzit Csoport vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a csirkénél kifejezetten jó volt az első 9 hónap, de mostanra már ennél a termékpályánál is látszanak a túlkínálati piac hatásai. Mint mondta,

jelentősen visszaestek az árak, és ez jellemző lesz 2026-ra is.

A szakember beszélt arról is, hogy a madárinfluenza ellen nehéz eredményesen védekezni, mivel egy könnyen terjedő és nagyon virulens vírusról van szó, igaz, vannak olyan járványügyi intézkedések, amelyek segítenek. Szabó Ákos úgy vélte, hogy most még nem lehet azt mondani, hogy eredményes lenne a védekezés, de 2-3 év múlva, ha már régóta mentességet élveznek a magyar termékek, lehet majd beszélni erről is. 

Mi várható a jövőt illetően?

A Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint a csirke esetében a következő időszak mindenképpen nehezebb lesz, mint az elmúlt három év: jelenleg túlkínálat figyelhető meg a piacon és nagyobb EU-n kívüli importra is számítanak, ami szintén nem tesz jót az uniós és a hazai termelők jövedelmezőségének. A pecsenyekacsa-ágazat továbbra is küzd a kínai importtal, ami ellen nem tud eredményesen versenyezni az uniós termelés, ugyanakkor a libáé egy sokkal kisebb, de stabilabb piac, úgyhogy ennél jó évet vár 2026-ra - tette hozzá.

A kacsát illetően óvatosan optimista vagyok, mert javuló tendencia figyelhető meg, de az eredményességet alapvetően fogja meghatározni a madárinfluenza terjedése a téli-tavaszi időszakban

- jelentette ki Szabó Ákos.

A szakember kitért arra is, hogy az EU-ban nagyon szigorú állatjóléti, állatvédelmi, higiéniai, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és nyomonkövetési előírások vannak, amit a termelőknek maradéktalanul be kell tartani, ami jelentős plusz költségeket és hatékonyságromlást hoz az uniós termelőknek. Ezzel szemben az unión kívüli termelőkre más, sokkal lazább szabályozás vonatkoznak, amelyek versenyképesebb, olcsóbb terméket jelentenek, de ezek nem biztos, hogy olyan jó minőségűek, mint az EU-ban előállított termékek.