Nincs mese, változtatni kell a gazdáknak: ez a növény lehet a mentőöv
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
Az elmúlt év megmutatta, hogy a fagyok, a szárazság és a kártevők egyaránt képesek megtépázni a gazdák munkáját.
Az aszály, valamint a külföldi piac nyomása miatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
A takarmányárak emelkedése és az alapanyagok bizonytalansága nehéz helyzetet teremt, de a legelők és a kaszálók hozama is egyre alacsonyabb.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd az időjárás szeszélyeivel, a felvásárlási árak zuhanásával és a szakképzett munkaerő hiányával.
Ma már nem csak a termésátlagok fontosak hanem az, hogy fenntartható és kiszámítható maradjon egy gazdaság működése.
Aki nem követi a technológiát, nem alkalmazkodik a piaci és időjárási viszonyokhoz, az hosszú távon nem fog tudni életben maradni.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.
A klíma szélsőségei és a felvásárlói piac hektikussága gyakran ellehetetlenítik a pontos tervezést.
A gazdaság nagy részét már régóta precíziós technológiával művelik, a gazda saját bevallása szerint az elsők között vezette be ezt az irányt itthon.
Az elmúlt hónapok csapadékhiánya országos szinten komoly aszályt idézett elő, ami különösen az alföldi térségekben okoz jelentős terméskiesést.
Miközben Kenya világhírű teatermelőként az exportlisták élén szerepel, kávéágazata súlyos kihívásokkal küzd az alacsony hozzáadott érték és a klímaváltozás miatt.
A tojás és a csirkemell ára is jelentősen megemelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az Alföldi Tej Kft. a bevételcsökkenés ellenére is eredményesebben gazdálkodott 2024-ben, mint azelőtt.
A bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük.
Az elmúlt években a gazdák egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek itthon, sok a kihívás és a kérdőjel.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.