Milyen válság? Milliárdokat hoztak a baromfis cégek Magyarországon
Voltak itt-ott visszaesések, de továbbra is stabilan pozitív nyereséget hoznak a baromfis vállalatok itthon.
Berla Attila vagyok, 2025 tavasza óta dolgozom az Agrárszektornál, mint újságíró. A cikkeimmel leggyakrabban az Állat, Növény és Élelmiszer rovatokban találkozhatsz.
Voltak itt-ott visszaesések, de továbbra is stabilan pozitív nyereséget hoznak a baromfis vállalatok itthon.
Az Óvártej Zrt. teljes, 83,1 milliárdos nettó árbevételének 94 százaléka exportból származott 2024-ben.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Fejér megye déli részén, Cecén és környékén gazdálkodik Németh Gábor és családja, akik immár három generáció óta folytatják ezt a hivatást.
A ragadós száj- és körömfájás járványa nemcsak az állategészségügyet, hanem a teljes hazai állattenyésztést is megrázta.
Vezető szakemberek, döntéshozók és gyakorló állattartók osztották meg a közelmúlt súlyos tapasztalatait.
A magyarországi tejágazat szereplői szerint most tényleg nagy a tét, ezért kampányt indítanak.
A 550 hektáron gazdálkodó Németh Gábor az Agrárszektornak beszélt mindennapi kihívásokról és a vidéki agrárium szépségeiről is.
A mezőgazdaság egyre bizonytalanabb helyzetéről és a piac kiszámíthatatlanságáról beszélt az Agrárszektornak Kerchner István.
Az aszályos időszakok, az ellátási láncok sérülékenysége és a globális versenyhelyzet új válaszokat követelnek a hazai gazdálkodóktól.
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
Az elmúlt évek agrárpolitikájának egyik kiemelt célja az ökológiai gazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszerek erősítése.
A következő évek egyik legfontosabb feladata a hulladéklerakás csökkentése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, szigorúbb előírásokra.
2025 elején gyökeresen átalakult az élelmiszerpiac hatósági ellenőrzése és létrejött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a 2023-as visszaesést.
A klímaváltozásra adható egyik legfontosabb válasz a talajművelési módok megújítása.
Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.
A szektor hosszabb távú kilátásai kifejezetten bizonytalanok, különösen a száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése óta.

Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.