A 2025-ös év értékelésekor a szakember hangsúlyozta, hogy bár a márciusi fagy jelentős hatással volt a gyümölcstermésre, önmagában nem magyarázza a teljes ágazati visszaesést. A gyümölcs mennyisége csökkent, ami eleve szűkebb alapanyagkínálatot jelentett a főzdék számára, ugyanakkor a minőség tekintetében nem beszélhetünk általános romlásról. Elmondta, hogy az elmúlt három-öt évben nem volt olyan kemény tél, amely érdemben visszaszorította volna a kártevőket, így a termelők több oldalról is nyomás alatt álltak. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a gyümölcs ára emelkedett, miközben a piac egyre árérzékenyebbé vált.
Ezek lettek 2025 legjobb pálinkái: itt a győztes lista
A 2025-ös év az egyik legnehezebb év volt az elmúlt időszakra visszatekintve. A gazdasági környezet, a fogyasztói szokások változása, az egészségtudatosság erősödése mind hatással vannak a pálinkafogyasztásra és ez már egy hosszú ideje tartó negatív folyamat
- fogalmazott Pásztor Sándor az Agrárszektornak.
Egyre kevésbé fogyaszt pálinkát a fiatalabb generáció
A fogyasztói oldal átalakulása talán még nagyobb kihívás, mint az időjárás. A pálinkafogyasztók döntő többsége ma a 60–70–80 éves korosztályból kerül ki. A 40–50 éves generáció fiatal éveiben a pálinka éppen egy negatív időszakát élte, sokan nem minőségi italra, hanem inkább „szükségmegoldásra” asszociáltak. A fiatalabb korosztály pedig már egy olyan világban nő fel, ahol az alkoholfogyasztás általában is visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb. Ez a folyamat a pálinkát különösen érzékenyen érinti, hiszen a termék hagyományosan erős, karakteres ital, amely nem a könnyed, alkalmi fogyasztás kategóriájába tartozik.
A szakma ezért tudatosan próbál nyitni a fiatalabb generációk felé. A Pálinka Nemzeti Tanács 2024-ben indította el a „Pálinka felsőfokon” programsorozatot, amely 2025-ben is folytatódott. Két év alatt húsz felsőoktatási intézménybe látogattak el, ahol szakmai előadásokat, bemutatókat tartottak, és a pálinkát, mint kulturális és minőségi értéket mutatták be. A cél az volt, hogy a jelenlegi hallgatók, akik a jövőben döntéshozói, vállalatvezetői pozíciókba kerülhetnek személyes élményen keresztül találkozzanak a pálinkával. Az eredmények azonban egyelőre visszafogottak, a fiatalok érdeklődése mérsékelt, a szakma létszáma stagnál.
Durva csapás a magyar pálinkának: ezzel nem lesz könnyű megbirkózni
El kell jutnunk a fiatalokhoz. A pálinkát meg kell ismertetni velük, mert ha nincs utánpótlás a fogyasztói oldalon és a szakmában sem, akkor hosszú távon komoly gondok lesznek.
Pásztor Sándor kitért a pálinkafőző szakma képzési hátterére is. Az OKJ-s rendszer átalakításával az élelmiszer-előállító pálinkagyártó szakma kikerült a korábbi struktúrából. Jelenleg az erjedéstechnológiai képzések részeként jelenik meg a pálinkafőzés, más italgyártási területekkel például sörfőzéssel vagy üdítőgyártással együtt. Hogy az itt végzett fiatalok közül hányan választják ténylegesen a pálinkafőzést, az ma még nem látható, de az biztos, hogy a szakmában kevés a fiatal szereplő.
A piaci viszonyokat tovább torzítja az illegális értékesítés kérdése. Pásztor Sándor hangsúlyozza, hogy külön kell választani a szabályosan működő magánfőzőket és azokat, akik a magánfőzés mögé bújva, üzletszerűen árusítanak. A magánfőző 100 liter alatti berendezéssel dolgozik, regisztráltatja azt az önkormányzatnál, a főzést megelőzően bejelenti a NAV felé, évente legfeljebb 86 litert állít elő, és nem értékesít. A problémát azok jelentik, akik a szabályokat megkerülve rendszeresen értékesítenek, jelentős árelőnyre szert téve a legális főzdékkel szemben, amelyeket jövedéki adó, áfa és egyéb díjak terhelnek.
A legális, hivatalosan működő kereskedelmi főzdék minden terhet megfizetnek, jövedéki adót, áfát, energia- és munkabérköltséget. Az illegális értékesítés mögé bújó főzők viszont literenként akár 5–6 ezer forintos előnyben vannak. Ezzel tisztességesen nem lehet versenyezni.
A fogyasztás szezonalitása továbbra is erősen meghatározza a piacot. Január, február és március gyakorlatilag holtszezonnak számít a kereskedelmi főzdék számára. A forgalom húsvét előtt élénkül, majd karácsonykor éri el a második csúcspontját. A nyári időszak különösen a nyaralások idején szintén hoz némi fellendülést, de az ünnepi időszakok jelentősége meghatározó. A költségoldalon ugyanakkor folyamatos a nyomás, hiszen a magas gyümölcsárak mellett emelkedtek a segédanyagok, mint például enzimek és fajélesztők árai, nőtt az energia- és munkabérköltség, ami mind beépül a végtermék árába. A piac pedig egyre árérzékenyebb.
Egyre több alkoholt isznak a magyarok: durva, mi az oka
A fogyasztói preferenciákban ugyanakkor vannak stabil pontok. A barackpálinka továbbra is vezető szerepet tölt be, de a klasszikus ízek például a meggy, a körte és az alma szintén keresettek itthon. Az utóbbi években azonban a szőlőalapú pálinkák és a törköly előretörése figyelhető meg, ami részben a szőlő stabilabb termésátlagának és kiegyensúlyozottabb árának köszönhető.
A 2026-os kilátásokkal kapcsolatban az elnök óvatos optimizmussal nyilatkozik. Ha nem érkezik tavasszal újabb jelentős fagy, és a hidegebb időszak valóban hozzájárult a kártevők visszaszorításához, akkor a terméskilátások javulhatnak. Ugyanakkor a szakma előtt álló feladatok nem csupán az időjárástól függenek.
Nehéz és munkával teli időszak elé nézünk. Nagyon sokat kell tenni a pálinkafőzdéknek és az ágazat koordinálásáért felelős szervezeteknek is. A negatív folyamatot meg kell állítani, stagnálni kell, és ha lehet, pozitív irányba kell fordítani.
