A Covid–19 időszakában a horgászat iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt Magyarországon, a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható. Lévai Ferenc szerint az állami horgászjegyek száma a pandémia idején mintegy 750 ezer volt, míg tavaly már csak 540 ezer jegyet váltottak ki. A visszaesést nemcsak a kereslet, hanem a környezeti tényezők is magyarázzák, hiszen a tartós aszály következtében több kisebb horgásztó és csatorna kiszáradt, egyes helyeken pedig halpusztulások is előfordultak.
Sajnos kisebb horgászterületek, kisebb horgászvizek, csatornák, horgászható területek szó szerint kiszáradtak és eltűntek. Tehát valamelyest csökkent a horgászható területek száma is
– hangsúlyozta Lévai Ferenc az Agrárszektornak.
Az aszály következményei nemcsak a halállományra, hanem a horgászturizmus élményére is kihatnak. A kisebb vízfelületek látványa, a ritkuló halállomány és az időszakos vízhiány elriaszthatja a horgászokat, akik korábban rendszeresen látogatták a tavakat és a kisebb vízfolyásokat. Az országos összkép alapján a kisebb horgászható vízterületek fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a helyi horgászegyesületek számára. Bár a horgászlétszám csökkent, az árak alakulása nem tekinthető fő oknak. Lévai Ferenc elmondta, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezdeményezésére az állami jegyek és területi engedélyek árai idén gyakorlatilag változatlanok maradtak. A kisebb egyesületek esetében maximum 10%-os áremelkedés fordulhat elő, ami érdemi hatással nincs a látogatottságra.
Mondhatom azt, hogy az árak a tavalyi árakkal megegyezőek. Néhány olyan egyesület van, ahol nagyon alacsonyak voltak az árak, és a MOHOSZ engedélyével a tagságok árán maximum 10 százalékot emelnek.
Az árazás stabilitása kulcsfontosságú a horgászlétszám fenntartásához, mivel a sportági látogatottság érzékenyen reagál a gazdasági változásokra. A közép- és hosszútávú stratégia része, hogy a fiatalok és a családos horgászok számára is elérhető maradjon és vonzó legyen a horgászat, így erősítve az egészségtudatos életmódot és a természetközeli programok népszerűségét.
Egyre több fiatalt lehet látni a vízpartokon
A magyar horgászsportot gyakran az elöregedő tagság jellemzi, azonban a valóság ennél sokkal dinamikusabb. A horgászvizeken egyre több fiatal és női horgászt lehet látni, ami a MOHOSZ ifjúsági programjainak és a szakmai egyesületek aktivitásának köszönhető. Lévai Ferenc kiemelte, hogy nagyon fontos megszerettetni a gyerekekkel a horgászatot és erre ma már számos kiváló program is elérhető.
Minden forint, amit arra költünk, hogy a gyerekek a természetben legyenek, horgásszanak, átéljék a zsákmányszerzés örömét, az ottlét lehetőségét egy tökéletes befektetés. Ezek mind olyan dolgok, amik egybeesnek azzal a népegészségügyi törekvéssel, hogy egészségesebb fiatalságot neveljünk
– mondta a vezérigazgató.
A fiatalok bevonása különösen fontos, mivel a digitális korban élő gyerekek gyakran kevesebb időt töltenek a természetben. A horgászat nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a természeti környezet iránti felelősség és az egészséges életmód része is, amelyet a MOHOSZ és a helyi egyesületek együtt támogatnak. A klímaváltozás, az aszály és a vízhiány nemcsak a horgászterületeket, hanem a halállományt is érinti. A MOHOSZ a problémák enyhítésére pályázati lehetőségeket biztosít a helyi egyesületek számára, hogy beszerezhetők legyenek tólevegőztetők, szivattyúk és más eszközök a halpusztulások elkerülésére. Lévai Ferenc szerint a fizikai korlátok és az időjárás viszont komoly akadályt jelentenek.
A halfogyasztás szempontjából is jelentős kihívásokkal kell szembenézni, ugyanis a horgászok által elvitt hal mennyisége Magyarországon csökken, és sokan inkább visszaengedik a kifogott halat, mint hogy elfogyasszák. Az Aranyponty Zrt. ezért külön halmérő lehetőséget biztosít, ezzel is megkönnyítve a hazavitt hal feldolgozását.
Próbálunk még ezen is valamit segíteni, hogy minél komfortosabb legyen a hal elvitele, és ne jelentsen külön problémát a halpucolás, vagy a halbelsőség, meg a pikkelyek hulladékeltávolítása.
A halfogyasztás növelése nemcsak a horgászati kultúra, hanem a népegészségügy szempontjából is kiemelt jelentőségű. A hazai édesvízi hal nyomon követhetősége és élelmiszerbiztonsági garanciái miatt előnyösebb választás a tengeri halakkal szemben, amelyek mikro műanyag- és szennyezőanyag-terheltsége egyre növekvő. Lévai Ferenc szerint a rendszeres halfogyasztás hozzájárulhat a koleszterinszint javításához és a hosszabb, egészséges élethez.
A horgászat és a halgazdálkodás során gyakran felmerül az invazív halfajok kérdése, például az amur esete, amelyet sokan problémásnak tartanak. Lévai Ferenc rámutatott, hogy a nem őshonos, inváziós jelleg nem minden esetben káros, hiszen a növényevő amurok például fontos ökológiai funkciót látnak el, segítve a túlburjánzó vízi növényzet kontrollját. A kormoránok viszont valódi veszélyt jelenthetnek a halállományra, és a természetvédelem és a horgászsport egyensúlyának megőrzése érdekében a megfelelő populációkezelés szükséges.
Az amurnál jelenleg nagyon kevés hasznosabb állat van azokban a vízterekben, ahol a nádasok és a sásosok előretöréséből óriási vízveszteségünk van. Az amur jól fogható horoggal, imádják a horgászok, jól fogható hálóval, könnyű visszafogni az állományt, ha már elvégezte a munkáját, vagy több lenne a kelleténél
– magyarázta.
A fenntartható halgazdálkodás komplex megközelítést igényel, hiszen az ökológiai, gazdasági és horgászati szempontokat egyszerre kell figyelembe venni. Lévai Ferenc szerint a természetes rendszerek védelmének elsődleges célja, hogy a helyben dolgozó horgászegyesületek, tógazdálkodók és gazdák megértsék a célokat és az ökoszisztéma fenntarthatóságát szolgáló döntéseket hozhassanak.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ha károsítjuk a természetet, azzal hosszú távon a saját és gyermekeim jövőjét is veszélyeztetem. Ha nem őrzöm meg a környező vizek sokféleségét, és nem védem az ökoszisztémát, az komoly következményekkel jár. Ennyire egyszerű.











