A kampány célja, hogy a hal ne csupán szezonális alkalmakhoz kötődő élelmiszer legyen, hanem egész évben része legyen a magyar családok étrendjének.
A Covid–19 időszakában a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható.
Bár az elmúlt években mérhetően nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, a hazai vásárlók továbbra is elsősorban az ünnepi időszakokban esznek halat.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás továbbra is elmarad az európai uniós átlagtól.
A halak fogyasztása világszerte az étrend egyik legértékesebb eleme, hiszen alacsony zsírtartalmúak, és kiváló minőségű fehérjeforrások.
Megújult lendülettel folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány itthon.
Már lehalászták a karácsonyi halak jelentős részét, a termelői árak várhatóan nem emelkednek, ami kedvező a fogyasztók számára.
A hazai haltermelők biztosítják a fogyasztók számára, hogy a karácsonyi asztalra kiváló minőségű hazai hal kerüljön.
A halfogyasztás nagyon egészséges, ugyanakkor jobb odafigyelni, meglepő dolgot fedeztek fel.
Rákellenes csodadiéták nincsenek, a valódi megoldás a táplálkozási szélsőségek kerülése.
2025. január 1. és 2029. december 31. között kommunikációs és promóciós kampányt valósítanak meg itthon.
A kövekező időszakra szóló, nagyszabású és több területet lefedő tervet jelentett be a Mohosz.
Komoly növekedés mehet végbe a következő évtizedben az állattenyésztésben és az állati termékek fogyasztásában.
Hatályba lépett a Magyar Országos Horgász Szövetség 2029-ig tartó ötéves stratégiája.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Az AKI megújította a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés keretét, és hatékonyabb adatgyűjtési és elemzési rendszert alakított ki.
A támogatások hiánya és az ebből fakadó áremelkedés miatt a magyar halak egyre drágábbak lesznek, ami tovább csökkenti a fogyasztást.
Európa-szerte egyre erősebb az igény az egészségesebb, kényelmesen fogyasztható és megfizethető termékek iránt.
A műtrágyahiány miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet jövőre a világ élelmiszer-termelése.
Kína almaimportjának volumene a 2025-ös évben lépte át először a 100 ezer tonnás határt.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.
