A szakember elmondta, hogy azok a rovarok, amelyek hosszú ideje jelen vannak Magyarországon, már alkalmazkodtak a Kárpát-medence időjárási szélsőségeihez. Ezek a fajok evolúciós értelemben fel vannak készülve a fagyos telekkel, és olyan túlélési stratégiákat alakítottak ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy komolyabb károsodás nélkül átvészeljék a hideget.

A klasszikus, őshonos talajlakó kártevőknek a mostani mínusz pár fok igazából nem jelentős

– fogalmazott az Agrárszektornak Varga László kertészmérnök.

A szakember szerint gyakran túlértékeljük a néhány napos vagy egy hetes fagyos időszak jelentőségét. Ahhoz, hogy valóban tömeges pusztulás következzen be, extrém körülményekre lenne szükség. Legalább két héten keresztül tartósan mínusz 15 Celsius-fok körüli hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei is átfagyjanak, és a kártevők jelentős része elpusztuljon. Ilyen időjárás azonban az utóbbi években gyakorlatilag nem fordult elő.

Valamivel másabb a helyzet azoknál a kártevőknél, amelyek csak az elmúlt években jelentek meg hazánkban. Ezek többsége melegebb, mediterrán jellegű éghajlatról származik, így kevésbé tolerálja a hideg teleket. Az ilyen fajok esetében a mostani fagyos időszak már érzékelhető hatással lehet az áttelelő egyedek számára, különösen akkor, ha bábállapotban, a talaj felső rétegében próbálnak túlélni.

Eltűnésre senki ne számítson, de a mediterrán eredetű, frissen betelepült fajoknál a fagy biztosan csökkenti az áttelelő egyedek számát

– hangsúlyozta a kertészmérnök.

Ez a csökkenés azonban nem egyik napról a másikra jelentkezik, és nem jelenti azt sem, hogy tavasszal ne lenne szükség védekezésre. Inkább abban mutatkozik meg, hogy kevesebb egyed indul el a vegetációs időszak elején, lassabban épül fel az állomány és a kártétel időben kitolódhat. Ez a gazdák számára értékes időnyereséget jelenthet.

Segíthet-e a hó a kártevők ellen?

A hó szerepe különösen ellentmondásos ebben a kérdésben. Bár sokan gondolják úgy, hogy a hó és a fagy együtt fokozza a kártevők pusztulását, a valóságban a hótakaró inkább védelmet nyújt számukra. A hó kiváló hőszigetelő rétegként működik, megakadályozva, hogy a talaj mélyebb részei átfagyjanak, így a talajban telelő kártevők nagy része biztonságban vészeli át a hideg időszakot.

A hó inkább védi a talajban telelő kártevőket, mintsem pusztítja őket, viszont vízgazdálkodási szempontból óriási érték

– emelte ki Varga László.

A hó formájában lehulló csapadék pótlása sokkal fontosabb a talaj vízkészleteinek feltöltése és a következő vegetációs időszak szempontjából. A fagy ugyanakkor közvetett módon mégis segítheti a növényvédelmet. Hideg hatására sok kártevő mélyebbre húzódik a talajban teleléskor. Ez azért jelentős, mert tavasszal így később éri el őket az a hőösszeg, amely az aktivitásukat, mozgásukat és szaporodásukat elindítja. Ennek következményeként a rajzás és a kártétel időben későbbre tolódhat.

A szakember hozzátette, hogy az elmúlt évek enyhe telei éppen az ellenkező hatást váltották ki. Sok kártevő sekélyebben telelt, és már nagyon korán megjelent tavasszal, ami jelentősen megnehezítette a védekezést. A mostani hidegebb időszak ebből a szempontból kedvezőbb helyzetet teremthet, még ha önmagában nem is oldja meg a problémát.