Az Agrárminisztérium jelenleg is dolgozik a védett fajok listáját tartalmazó rendelet átfogó felülvizsgálatán.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
A nyári nyugalmi állapot bizonyos évelő pázsitfűfajoknál megfigyelhető evolúciós válasz, adaptív tulajdonság, egy kifinomult túlélési stratégia.
Az elmúlt években több víztérben, főként bányatavakban jelentek meg édesvízi medúzák hazánkban.
A betakarítást követően a tarlóápolás szerepe meghatározó, ám nem csak növényvédelmi szempontból kiemelt a jelentősége.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most durván elszaporodtak.
Megkezdődött a jelentkezés az Állatjólléti és természetvédelmi szakjogász- és szaktanácsadó képzésekre.
Jelentős értéket képviselnek a hazai gyepek, megőrzésüket a kormány is támogatja.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Halálos csapda lehet egy egyszerű sörösdoboz a természetben, ezért kiemelten fontos lenne, hogy ne legyenek eldobva.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A kiskertben érdemes kerülni az idegenhonos örökzöldeket, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, vadvirágos pázsitot, és kaszáljunk ritkán.
A hazai lepkék tényleg érzik már, hogy mikor lehet vége a télnek Magyarországon?
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
