A magyar baromfiágazat hosszabb távon jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, különösen a csirketermelés területén, ahol a következő években technológiai fejlesztések és új termelési rendszerek jelenhetnek meg. Az ágazat jövőjét ugyanakkor nagymértékben befolyásolhatja az európai szabályozási környezet alakulása, a globális piaci verseny, valamint az importtermékekkel szembeni versenyfeltételek.
A szakember elmondta, hogy a 2025-ös év termelési eredményeit tekintve a hazai baromfiágazat összteljesítménye mérsékelt növekedést mutatott. A vágóbaromfi-termelés volumene összességében körülbelül 2–3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Bár ez első ránézésre nem tűnik kiugró mértékű növekedésnek, a részletes adatok alapján jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes baromfifajok között. A statisztikai értékelésnél ráadásul mindig fontos kérdés, hogy a termelési adatokat darabszám vagy élősúly alapján vizsgálják, mivel a két mutató akár eltérő képet adhat a tényleges termelési teljesítményről.
Így vásárolnak húst a magyarok: meglepő, ami a hazai boltokban történik
A csirke egy dinamikus növekedést produkált 2025-ben, nagyjából 8 százalékos bővüléssel. Ez világszinten is kiemelkedő teljesítménynek számít, hiszen nagyon kevés olyan régió van a világban, ahol ilyen ütemű növekedést tudtak produkálni
– fogalmazott Csorbai Attila az Agrárszektornak.
A csirketermelés növekedése súlyban különösen jelentős volt, de a darabszám is számottevően emelkedett. Mivel a csirke a hazai vágóbaromfi termelés meghatározó fajának számít, amely a teljes ágazati kibocsátás mintegy 60–70 százalékát adja, ez a bővülés döntően hozzájárult ahhoz, hogy az összágazati teljesítmény is emelkedni tudott.
Egyre népszerűbb a csirkehúsfogyasztás világszerte
Csorbai Attila hozzátette, hogy a csirkehús iránti kereslet növekedése mögött több tényező húzódik meg. Egyrészt globális fogyasztási trend figyelhető meg, amelyben a baromfihús egyre nagyobb szerepet kap a világ élelmiszer-fogyasztásában. A csirke az egyik leghatékonyabban előállítható állati fehérjeforrás, mivel viszonylag alacsony erőforrás-felhasználás mellett képes jelentős termelési értéket produkálni. Ennek köszönhetően világszerte egyre több ország igyekszik megerősíteni saját baromfitermelését.
Magyarország ezen a téren történelmileg is erős pozíciókkal rendelkezik. A baromfiágazat már évtizedekkel ezelőtt jelentős exportképességet épített ki, és a rendszerváltás előtti időszakban egy főre vetítve a világ egyik legnagyobb csirkehústermelőjének számított. A későbbi évtizedekben az ágazat szerkezete erősen integrált rendszerré alakult.
Újra kirobbant a járvány Bács-Kiskunban: védőkörzetet kellett kijelölni
A baromfiágazat az egyik legjobban integrált mezőgazdasági ágazat Magyarországon. A terméklánc a tenyészállománytól egészen a vágó- és feldolgozóüzemekig egy rendszeren belül működik, ami nagyfokú stabilitást ad.
Ez az integrált működés lehetővé teszi, hogy a termelési és piaci kockázatok megoszlanak a rendszer szereplői között, így nagyobb stabilitással tudnak reagálni a piaci vagy járványügyi kihívásokra. Mindemellett a rendszerszintű célkitűzések, az adat és információáramlás szintén előnyt jelentenek a működésben. A pulykaágazat teljesítménye szintén javult 2025-ben, azonban a növekedés mögött egy közel évtizedes csökkenés, stagnálás és a visszaesésből való kilábalás áll. A termelési volumen évek óta tartó zsugorodott, a Covid-19 járvány pedig kifejezetten súlyosan érintette, és e nehéz időszakot követő mélypontról próbál visszatérni a korábbi szintekhez. A globális pulykapiac legnagyobb termelőinek termelése nagyságrendileg 10%-kal csökkent az elmúlt tíz évben (kivéve Oroszország). E csökkenés, valamint a madárinfluenza európai eseményei miatt egy új piaci egyensúly alakult ki (keresleti piac), melyet jól használt ki az ágazat az idén.
A szakember elmondta, hogy a víziszárnyas-termelés ezzel szemben jelentős visszaesést mutatott. Magyarország ebben a szegmensben különleges helyzetben van Európában, mivel rendkívül sokszínű termékpalettával rendelkezik: pecsenyekacsa, hízott kacsa, húsliba és hízott liba egyaránt megtalálható a termelési struktúrában. Hasonlóan komplex termékkínálat Európában talán csak Franciaországban létezik. A pecsenyekacsa-termelés visszaesése több tényező együttes hatásának következménye. Egyrészt a madárinfluenza-járvány jelentős károkat okozott az európai víziszárnyas-állományokban, másrészt a nemzetközi piacon új versenyhelyzet alakult ki.
Kína néhány évvel ezelőtt elkezdett elősütött kacsát exportálni Európába. Eleinte kisebb mennyiségben jelent meg, mára azonban olyan volumenről beszélhetünk (20.000 t), amely kifejezetten piaczavaró, hiszen közel egy ország éves teljesítményével egyenértékű termékmennyiséget jelent”
– fogalmazott a szakember.
A kínai termékek vámot fizetnek ugyan, de még így is rendkívül alacsony áron jelennek meg az európai piacon. Az európai termelés a madárinfluenza miatt csökkent, az így keletkező piaci hiányt pedig részben ez az import töltötte ki. A jelenség hosszabb távon az európai pecsenyekacsa termelés versenyképességét és létét is veszélyeztetheti.
Súlyos problémákat okoz a madárinfluenza
Csorbai Attila kiemelte, hogy a baromfiágazat egyik legnagyobb kihívása továbbra is a madárinfluenza. Magyarországon az első komoly járvány 2006–2007 körül jelent meg, majd egy évtizedes szünet után 2016–2017-ben tért vissza. Azóta a járvány szinte ciklikusan jelenik meg Európában. Az ágazat az elmúlt években jelentős járványvédelmi fejlesztéseket hajtott végre. Egy speciális audit-rendszert is kidolgoztak, amely a telepek járványvédelmi felkészültségét méri és értékeli. A rendszer célja, hogy pontos képet adjon arról, mennyire hatékony a védekezés a különböző gazdaságokban. Hozzátette, a vírus a korábbiakban a fajokat eltérő módon érintette, melyben jelentős szerepe volt a járványvédelmi színvonalnak, valamint az egyes fajok érzékenységének is. A víziszárnyas fajok különösen érzékenyek a fertőzésre, és gyakran hosszabb ideig tünetmentesen hordozzák a vírust. Emellett nagyobb mennyiségben ürítik is, ami növeli a fertőzés terjedésének gyorsaságát.
Feketelistára kerülhet ez a csirkehús: kitiltanák az EU-ból?
A járvány elleni védekezés egyik fontos eleme a telepek közötti megfelelő távolság biztosítása. Magyarországon a múltban több olyan térség is kialakult, ahol a baromfitartó telepek túl közel kerültek egymáshoz. Ez jelentősen növeli a fertőzés terjedésének kockázatát. Ennek kezelésére az agrártárca egy hároméves teleppihentetési programot indított el, amelyben több mint 200 termelő vesz részt.részt. A program célja, hogy a legnagyobb telepsűrűségű térségekben csökkentse az esetleges járványkitörést követő gyors járványterjedés esélyét és lehetőségét. Az ágazatot ugyanakkor a munkaerőhiány is egyre erősebben érinti. A baromfiágazat ebben a tekintetben nem különbözik más mezőgazdasági ágazatoktól, hiszen sok térségben egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. A termelők ezért egyre inkább az automatizáció és a digitalizáció felé fordulnak. Az új technológiák köztük a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben.
A technológiai fejlődés ebben az iparágban nagyon gyors. Egy konferencián hallottam, hogy tavaly körülbelül ötven mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást vezettek be a baromfiágazatban, 2026-ra viszont már hatszáz ilyen megoldással számolnak.
Az automatizáció nemcsak a munkaerőhiány enyhítésében segíthet, hanem a termelés hatékonyságát is javíthatja. A digitalizáció révén a teljes termelési láncban gyorsabb adatáramlás és pontosabb döntéshozatal válik lehetővé. A hosszabb távú kilátásokkal kapcsolatban Csorbai Attila optimista forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, különösen a csirketermelés területén.
Én azt gondolom, hogy 2030-ra a hazai csirkehús-termelés akár 70–80 százalékkal is növekedhet a 2025-ös szinthez képest.
Ez a növekedés elsősorban az új technológiák megjelenésének, az automatizált telepek terjedésének és a feldolgozóipari kapacitások fejlődésének köszönhető. A pulykaágazatban ennél mérsékeltebb, körülbelül 20–30 százalékos bővülésre lehet számítani. A víziszárnyas-termelés jövője azonban bizonytalanabb. Ha az Európai Unió képes lesz kezelni az importnyomást és korlátozni a piaczavaró termékeket, akkor a szektor stabilizálódhat. Ha azonban a jelenlegi trendek folytatódnak, akár további visszaesés is elképzelhető. A Baromfi Termék Tanács elnöke arról is beszélt, hogy a tojáságazatban is zajlanak fontos szakmai viták. Az Európai Unióban egyre erősebbek azok a kezdeményezések, amelyek a ketreces tartás megszüntetését szorgalmazzák. A hazai termelés mintegy háromnegyede jelenleg is úgynevezett „EU konform” ketreces rendszerekben történik, amely mind gazdasági mind környezetvédelmi mind élelmiszerbiztonsági szempontból kedvező, így továbbra is stabil termelési alapot adhat a hazai fogyasztásnak.
A szakmai szervezetek szerint az ilyen átalakulásoknak elsősorban piaci alapokon kellene megtörténniük. Ha a fogyasztók nagyobb arányban keresik az alternatív tartásból származó tojásokat, akkor a termelés természetes módon alkalmazkodik a kereslethez. alkalmazkodik a kereslethez. Ha azonban a változást kizárólag szabályozási eszközökkel kényszerítik ki, akkor az élelmezésbiztonsági kockázatot (azaz lesz-e elegendő tojás) veszélyeken túl áremelkedést, fogyasztás visszaesést jelenthet a fogyasztók-, míg versenyhátrányt az európai és magyar termelők számára. A baromfiágazat jövőjét végső soron nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a globális kereskedelmi és szabályozási környezet is meghatározza és égető kérdés lesz a Mercosur-szerződés sorsa is. A szakma szerint alapvető kérdés, hogy az Európai Unió képes-e biztosítani az azonos versenyfeltételeket az európai és az importtermékek között. A következő években ezért a technológiai fejlesztések mellett egyre fontosabb lesz az is, hogy a kereskedelempolitikai döntések milyen irányba alakítják az európai mezőgazdaság versenyképességét.
