Már rögtön, az év első napján arról számoltunk be, hogy 2025-ben a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság egyszerre szembesülhet új kihívásokkal és lehetőségekkel. A feldolgozóipart jelentős támogatási programok, míg a szabályozási környezetet a termelővédelmi csomag és az öntözés formálja. Az élelmiszer-inflációval kapcsolatban azt „jósolták”, hogy mérséklődik, de továbbra is a teljes infláció felett maradhat.
Ez vár ránk az új évben: minden, amire fel kell készülni
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az év elején elmondta, hogy az uniós termeléskorlátozó szabályok miatt az elmúlt öt évben több tagállamban csökkent a húsfogyasztás és az állati termékek előállítása, miközben a baromfihús iránti kereslet nő. A támogatások kapcsán bizakodó volt, ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a pályázatok elbírálásánál reális, banki minősítésen és cégátvilágításon alapuló szempontokat alkalmazzanak, mert ezek segítenek a valóban megvalósítható beruházások kiválasztásában.
Erre vár most rengeteg gazda Magyarországon: ez komoly fordulatot hozhat
Idén sem csitult a rovarfehérje-őrület
A rovarfehérjék évek óta komoly vitákat szülnek EU-s és hazai szinten is. Egyelőre négy rovarfaj élelmiszeripari felhasználása engedélyezett, kizárólag a jogszabályban meghatározott formákban. Ilyen például a házi tücsök (Acheta domesticus), amely csak fagyasztott, szárított vagy por formában használható fel, szigorú előírások mellett. A rendelet részletesen szabályozza az összetételt, a szennyezőanyag- és mikrobiológiai határértékeket, az egyes élelmiszerekhez maximálisan hozzáadható mennyiségeket, valamint a jelölési követelményeket.
Már nálunk is ott vannak a rovarok az élelmiszerekben: jó, ha tudod, mit veszel
Magyarországon a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek forgalmazásakor a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet további előírásait is be kell tartani. Ennek értelmében a termék megnevezésével azonos betűméretben kötelező feltüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” figyelmeztetést, és az ilyen termékeket a vásárlók számára elkülönítve kell kihelyezni.
Árrésstop: hasznos vagy átok?
Az árrésstop Magyarországon 2026. február 28-ig érvényes árszabályozás. Az érintett alapvető élelmiszereknél a kereskedelmi árrés legfeljebb 10%, és azokra a kereskedőkre vonatkozik, akiknek éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. A kezdetben 30 termékre bevezetett intézkedés 2025. decembertől további élelmiszerekre is kiterjed. Célja az infláció csökkentése és az árstabilitás biztosítása, a szabályszegőkre akár 5 millió forintos bírság is kiszabható.
Ahogyan az Agrárszektor is megírta, feldolgozóipar számára az árrésstop jelentette a legnagyobb kihívást. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint a szabályozás miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek - bérek, csomagolás, logisztika - 5-10 százalékkal nőttek, ami jelentősen csökkentette a haszonkulcsot. Az árrésstop hatására az érintett termékeknél megugrott a fogyasztás, amit kapacitásbővítéssel kellett lekövetni, komoly alkalmazkodási kényszert okozva.
Durva kijózanodás vár ránk, ha megszűnik az árrésstop
A kiskereskedelemben is súlyos következményei vannak a szabályozásnak: a 30 termékkategóriára bevezetett árrésplafon éppen az alacsony jövedelmezőségű szegmenseket érintette. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, ebből kell fedezni minden működési költséget. Az árrésstop hatása végiggyűrűzik a teljes termékpályán, torzítja a piaci jelzéseket, és hosszabb távon komoly kockázatokat hordoz.
Súlyos gondok Oroszországban: rengeteg gazda mehet csődbe jövőre
Mély gödörben volt az élelmiszeripar 2025-ben
Márciusban, Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2025 Konferencián a szakértők arról beszéltek, hogy az ágazatot számos piaczavaró tényező érte: ársapka, kötelező akciózás, árfigyelő rendszer, GVH-vizsgálatok, és folyamatos kritika az ipar hatékonyságával kapcsolatban. Ráadásul az említett árrésstop is megjelent. Az élelmiszeripar gazdálkodását számos probléma nehezítette: lassú fogyasztásnövekedés, erőteljes diszkontosodás, importnyomás, minőséggyengítési folyamatok, munkaerőhiány és az ágazat elmaradt konszolidációja. Ezek a tényezők jövedelmezőségi gondokhoz és konfliktusokhoz vezetnek, és akadályozzák a szükséges fejlesztéseket. A magyar élelmiszeripart még a magas közterhek is terhelik.
Össztűz alatt a magyar élelmiszeripar
Rengeteg volt idén is a termékvisszahívás
Az év folyamán lapunk folyamatosan beszámolt a termékvisszahívásokról. Csak az elmúlt másfél hónapban különböző termékeket kellett visszahívni, például füstölt lazacpisztrángot, gyerekétkészleteket, tálcákat vagy morzsolt oregánót. 2025-ben eddig 57 visszahívást regisztráltak, ami az elmúlt hat év második legmagasabb értéke, az év pedig még nem ért véget. A visszahívások többségét az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási rendszerén (RASFF) keresztül kezdeményezték, amely az élelmiszerek mellett a velük érintkező anyagokat és takarmányokat is figyeli.
Az 57 esetből 46 élelmiszert érintett, leggyakrabban gabonaféléket és pékárukat (7 eset), fűszereket és gyógynövényeket (4 eset), valamint zöldség-gyümölcs termékeket (4 eset).
Borzasztó lista: egyre több a veszélyes élelmiszer Magyarországon
Ömlött az import tojás 2025-ben is
2025-ben a tojás ára Magyarországon és az EU-ban olyan gyorsan emelkedett, hogy a fogyasztók naponta érzik a változást. Egy tízes csomag ára egy év alatt 750 forintról 930 forintra nőtt, 24%-os drágulást mutatva. A termelői oldalon már hónapok óta erős árnyomás érvényesül: a ketreces tojás átlagára 64,66 forint/darab, 29,8%-kal magasabb, a mélyalmos 73,63 forint/darab, 26,3%-kal több, mint 2024-ben.
Csak úgy ömlik be az EU-ba az import tojás: ebből a 2 országból jön a java
Nemzetközi szinten az EU tojás- és tojástermékimportja 2025 első nyolc hónapjában 53%-kal nőtt, főként Ukrajna és az Egyesült Királyság felől, míg Magyarország 14%-kal kevesebb tojást importált. Az olcsó import mérsékelte ugyan az árakat, de a piaci mozgásokat kiszámíthatatlanná tette, miközben a hazai árrobbanás folytatódik. A tojás drágulását elsősorban a takarmányköltségek tartós emelkedése okozza: az indító-, nevelő- és befejező tápok ára 1 év alatt 2-4%-kal nőtt, ami a nagyüzemi telepeken havi többmilliós többletköltséget jelent.
Emellett az energia, a munkaerő és a logisztika költségei sem csökkentek, így a termelők lehetőségei beszűkültek. A helyzetet tovább nehezítik az állategészségügyi kockázatok, például a madárinfluenza, amely Európában visszatérő fenyegetés, és kitörés esetén jelentős kiesést okozhat. Ezek a közösségi piacon árhullámokat indítanak el, amelyek hetek alatt a magyar piacra is hatnak.
Gyakran eszel tojást? Akkor ezzel nem árt tisztában lenned
Árrésstop ide vagy oda, drágult a baromfi is
A baromfihús, azon belül a csirke az egyik legkedveltebb húsféle Magyarországon, éppen ezért okozhatott sokaknak gondot az áremelkedés. Ugyanis az árrésstop ellenére kiugróan drágult a baromfihús Magyarországon: a csirkemell ára már majdnem 19%-kal volt magasabb októberben, mint tavaly, a tojás pedig a múlt héten 6%-kal drágult, átlagosan 85 forintra darabonként. A szakértők szerint ezek a trendek akár tavaszig is megmaradhatnak.
Brutális húsdrágulás a magyar boltokban: ez sokaknak fájhat
A drágulás hátterében a tavasszal lezajlott madárinfluenza-hullám és az erős hazai kereslet áll. Jelenleg az EU-ban 10 millióval kevesebb tojótyúk van, ami Magyarország másfél-két havi fogyasztásának megfelelő mennyiséget jelent, így erős keresleti piac alakult ki. A magyar baromfi nagy része továbbra is Romániába került, hazánkba viszont Lengyelországból érkezett, ezért a hazai árak átlag felett emelkedtek. Akkor a szakértők arról számoltak be, hogy a csirkehús ára hónapokig magas maradhat.
A vámháború árnyékában
A sertéságazat eddig sem élte csúcskorát az elmúlt időszakban, ugyanakkor a sertéspestis és a Kína által kivetett vámok még tovább rontották a helyzetet. Szeptemberben lapunk is megírta, hogy Kína 62,4%-os előzetes dömpingellenes vámot vetett ki az EU-ból származó sertéshús-importra válaszul az EU kínai elektromos járművekre kivetett vámjaira. A vizsgálat bizonyítékot talált a dömpingre, amely a hazai ipart károsította.
Erős hírek érkeztek az uniós sertéshúsról: ezt jobb, ha mindenki tudja
Az együttműködő spanyol, dán és holland cégekre 15,6-32,7%-os vám vonatkozik, minden más vállalatra 62,4%, a vámok szeptember 10-től léptek életbe. Az EU sertéshús-exportjának jelentős része belsőségek, amelyeknek kevés alternatív piaca van Kínán kívül. Ha mindez nem lenne elég, Kína most ideiglenes védővámokat vezet be az EU-ból származó tejtermékekre válaszul az EU korábbi kereskedelmi korlátozásaira.
A december 23-tól életbe lépő vámtételek 21,9-42,7% között mozognak, előzetes támogatásellenes vizsgálat alapján, amely szerint az uniós exportőrök állami támogatásban részesülnek, és ezzel kárt okoznak a kínai tejiparnak.
A döntés része a 2023 óta éleződő EU-Kína kereskedelmi feszültségnek, amely az EU elektromos járművekre kivetett vámjaira reagál, és kiterjed pálinka-, sertéshús- és tejtermékimportra is. Kína az EU második legnagyobb tejtermék-beszállítója, különösen sovány tejpor, vaj és teljes tejpor terén. A kínai minisztérium jelezte, hogy párbeszéd útján kész kezelni a kereskedelmi súrlódásokat, és fenntartani a kínai-uniós gazdasági együttműködést.
Itt az újabb pofon: Kína védővámokat vezet be az EU-s tejtermékekre
Súlyos csapást jelenthet a Mercosur megállapodás
A Mercosur-megállapodás célja az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-blokk (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti átfogó kereskedelmi partnerség létrehozása: a vámok fokozatos csökkentésével, a piacok megnyitásával, valamint együttműködéssel több területen, például energia, közlekedés, környezetvédelem, tudomány, kultúra és jogérvényesítés terén.
A megállapodás az egész EU-ban, ezen belül Magyarországon is óriási port kavart. Magyar Természetvédők Szövetsége és további 57 civil és agrárszervezet például nyílt levélben kérte a magyar kormányt és az európai parlamenti képviselőket, hogy mondjanak nemet az EU-Mercosur egyezmény ratifikálására. Szerintük az egyezmény veszélyeztetné az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, a természetes értékeket és az éghajlatot.
Áll a bál: már itthon is egyre többen támadják a Mercosur-egyezményt
A magyar civil szervezetek, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz szerint a megállapodás növelné az olcsó, gyengébb szabályozás mellett előállított mezőgazdasági termékek exportját, 34%-kal emelné az üvegházhatású gázok kibocsátását, és engedélyezett dél-amerikai növényvédőszerek érkeznének az EU-ba, veszélyeztetve a fogyasztók egészségét.
