Az adminisztráció csökkentéséhez elengedhetetlen a digitalizálás, az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
A korábban mediterránnak hitt növény már a Badacsonyi borvidéken is jól érzi magát.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Az AI javaslata alapján állították össze a somlai cuvée-t, amely a legmagasabb pontszámú fehérbor lett egy rangos világversenyen.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Már elérhető az Agro Napló legújabb, szőlő-gyümölcs lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
Minőségi mezőgazdasági megoldások
V. VinÓvár Szakmai Fórum
Egyre több kérdést vet fel a borászat jövedelmezősége, a kisebb szereplőknek viszont létezhet mentsvár.
A Mátraalja ásványi anyagokban gazdag talaja egyedülálló zamatot kölcsönöz a Simon család gyümölcseinek, melyekből nemcsak friss áru kerül a piacra, hanem prémium minőségű gyümölcslevek is készülnek.
A drónok használata gyümölcs- és szőlőkultúrákban
A Gregoire a szőlőbetakarítógép-gyártók élmezőnyében képviseli a prémium szintet csúcstechnológiát felvonultató gépeivel
A klímaváltozás, a fenntarthatóság és a hatékony növényvédelem iránti növekvő igény új megoldásokat kíván a szőlő- és gyümölcstermesztésben
Mosonmagyaróvár egyre fontosabb helyszínné válik a hazai gasztronómiai és borkultúra térképén
A szántóföldi növények csökkenő jövedelmezősége és hektikus felvásárlási áraik rávilágítottak arra, hogy a gyümölcságazatban van lehetőség
A magyar borok képesek felvenni a versenyt a világ legnevesebb borvidékeivel minőség, sajátosság és sokszínűség tekintetében.
Kína magyar szakemberek segítségével fejlesztené a szőlészeti és borászati szektorát.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
