A rendszerváltást követően 1994-ben került birtokunkba a jelenlegi területünk. Korábban faiskolák és óriási gyümölcsösök voltak ezen az igazán jó gyümölcstermesztő vidéken, ezeket kellett átalakítani a kor igényeinek megfelelően. Így kezdtünk 34 hektáron, jelenleg viszont már 102 hektáron gazdálkodunk, közben pedig komoly invesztíciót is végeztünk mind a fajták, mind a termesztési technológiák, mind pedig a betakarítás utáni, postharvest feldolgozási technológiák terén
– emlékezett vissza a kezdetekre Simon Attila. Mint mondta, fő céljuk az volt, hogy kiszakadjanak a hagyományos almatermesztő gazdaságból, és részben csonthéjas, részben héjas gyümölcsöket kezdjenek el termelni. Ez azonban óriási beruházást igényelt, amely a földvásárlást és az első fejlesztéseket követően körülbelül hat év alatt fordult nullára. A fajták kiválasztásánál pedig az is nehézséget jelentett a Simon család számára, hogy akkortájt nem volt magyar nemesítés, ezért külföldön – így például Szerbiában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Csehországban – kellett szétnézniük és olyan fajtákat kellett adaptálniuk a magyar termesztésbe, amelyek megfeleltek a piaci elvárásoknak.
Szilvából például korábban vörös héjú, mélybordó színű szilvákat termeltek, aminek a legnagyobb problémája az volt, hogy nehéz volt belőle fekete lekvárt főzni, márpedig a háziasszonyok éppen erre vágytak volna. Emiatt tehát olyan fajtákat kellett keresniük, ami kielégíti ezeket az igényeket és egyúttal a hagyományos besztercei fajtánál megjelenő sharka vírusnak is ellenállóak. Így sikerült behozniuk Németországból a Top fajtasort, illetve olyan bőtermő fajtákat, amelyek ellátták az ipari felhasználás igényeit.
Ezzel párhuzamosan rendelkeztek 35–40 hektár diós területtel is, amelynek a telepítése 1996-ben történt meg. Közel tíz évet vett azonban igénybe, mire ezt a területet is korszerű ültetvénnyé alakították és a kapcsolódó üzemi technológiákat is meg tudták újítani. Ezeken túl különféle cseresznye- és meggyfajták betelepítésével és a körte meghonosításával is foglalkoztak, ami további komoly igényeket vetett fel.
Párát a lombkoronába
A körte esetében köztudott, hogy a termesztéséhez párás mikroklímára van szükség, ez azonban nyaranta nem áll rendelkezésre. Alap szakmai tézis, hogy Magyarországon átlagosan 550–600 milliméter eső esik. Ez persze lehet 200 és lehet 900 milliméter is, tehát elég nagy a szórás, de az biztos, hogy ez a csapadékmennyiség jellemzően nem nyáron hullik le, hanem főleg a tavaszi időszakban, legkésőbb júliusig. Van tehát július 15-től augusztus végéig egy 60–70 napos időszak, amikor alig vagy egyáltalán nem hullik csapadék, és bármilyen jó is a talaj kapilláris vízkibocsátása, ilyen körülmények között nem tud elegendő párát kibocsátani. Olyan fajtákat kellett tehát választani, amelyek jól bírják a klímaváltozás miatt fellépő légköri aszályt.
Mint arra Simon Attila rámutatott, ezt a problémás helyzetet a hagyományos öntözéstechnológiával sem lehet megoldani, hiszen ha a levegőben nincs elegendő pára, akkor nagyon nehéz megtartani a gyümölcsöt a fán. Ezért egy jelentős fejlesztés keretében ültetvényük közel 70 százalékán szórófejes mikroöntöző rendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi, hogy a 2–4 méter magasságba kiszórt víz a lombkoronába is felpárologjon.
A rendszer működésének köszönhetően a vízpára akár 2-3 órán át is megmaradhat a lombtérben, ami nemcsak a fotoszintézis zavartalan működéséhez, hanem a gyümölcs számára ideális mikroklíma fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú.
Az öntözést meg lehetne még oldani az ültetvény minden területét öntöző párásító szórófejekkel, ehhez azonban hatalmas mennyiségű vízre és óriási csőhálózatra lenne szükség, sőt a vízellátó központ kapacitását is bővíteni kellene.
A gyakorlatban azonban komoly akadályt jelent, hogy a felszín alatti vízkészletekhez korlátozott a hozzáférés, az új kutak fúrása pedig lassú, bürokratikus folyamat. Mint azt Simon Attila megjegyezte, erre vonatkozó fejlesztési igényükre három éve nem kaptak visszajelzést és engedélyt a Vízügytől.
Egyre gyakoribbak a tavaszi fagyok
A szárazság mellett a másik súlyos kockázatot az egyre jelentősebb tavaszi fagykárok jelentik. Míg ilyen korábban ötévente csak egyszer fordult elő, mára öt évből már inkább háromban tapasztalható a gyümölcsösökben szállított vagy talajmenti fagy.
A fagykárok elleni védekezés érdekében vettünk két szélgépet, ami viszont csak akkor működik jól, amíg nincs szállított fagy. Ha a ventilátor talaj menti fagy esetén leviszi a +5-6 °C-os levegőt a talajfelszín fölé, ahol –2-3 °C van, abból kellemes 0 °C lesz. Szállított fagy esetében viszont ezt a felmelegített levegőt a szél elvinné 10 perc múlva, így ilyenkor ez a gép sem ér semmit
– hangsúlyozta Simon Attila. Mint mondta, léteznek viaszból vagy egyéb anyagból készülő fagymentesítő gyertyák is, ezek azonban rendkívül drágák. Amellett, hogy egy éjszaka egy hektárra vetítve közel egymillió forintba kerülnek, használatuk rengeteg kézimunkát is igényel, hiszen ki kell rakni a vödröket, be kell gyújtani a gyertyákat, amikor pedig délutánra leégnek, pótolni is kell azokat – ami egyúttal újabb egymillió forint költséget jelent.
Ezen túl léteznek a fagy elleni védekezést szolgáló füstképző berendezések és speciális öntözési eljárások is, utóbbi azonban éppen az idén bukott meg. A fagy ugyanis nagyon korán, már este 8 órakor jött, ezt követően pedig hajnal 5 vagy reggel 7 óráig olyan vízkéreg rakódott rá szigetelőként a fákra, hogy sok helyen az ágak letörtek és komoly károk keletkeztek a gyümölcsösökben. A fán kialakult jégcsapok néhol akkorára nőttek, hogy összeértek a földdel, mint a sztalagmit a barlangokban.
Összhangban a természettel
A Simon család rengeteg ökoszisztémát erősítő programmal büszkélkedhet, amely igazán példaértékű lehet. Területükön például már öt pár egerészölyv fészkel, mellyel jelentősen sikerült lecsökkenteni a területen lévő pocokállományt, de olyan sávokat is tettek a gyümölcsösbe, amelyek elősegítik a beporzó rovarok megtelepedését.
A poszméhek ezért cserébe napfelkeltétől napestig dolgoznak, amelyik virágon pedig egyszer már jártak, oda tesznek egy jelet és azt később már nem porozzák még egyszer. Emellett rendelkeznek két rovarhotellel is, ahol különféle vadméhek és bányászméhek vertek tanyát, sőt olyan őshonos ragadozó rovarokat is betelepítettek, amelyek fenntartják a stabilitást a kertben. Vannak külön ízeltlábú búvóhelyeik is, melynek köszönhetően a harkályok száma is megnövekedett.
A szilvamolyok elleni védekezést szexferomonok légtérbe való terítésével oldják meg, mellyel elérik, hogy a hímek ne találják meg a nőstényeket, miáltal petéik, és így kukacos szilváik sem lesznek; a cseresznyelegyek megjelenése ellen pedig szintén nem vegyszeres módszerrel, hanem egy speciális fehérjekivonat kiszórásával védekeznek.
Mindezen intézkedéseknek köszönhetően kétharmadával tudták csökkenteni a rovarölő szeres beavatkozások számát, ami rendkívüli eredmény. Emellett a permetezéshez alkalmaznak precíziós technológiákat és szoftvereket, amelyek szintén segítik a vegyszerek optimális kijuttatását és a környezetterhelés csökkentését.
Minden nap kinn vagyok a területen, reggel, délben, este, és én nem szeretnék méregfelhőben dolgozni, illetve azt sem szeretném, hogy a fogyasztók olyan gyümölcsöt fogyasszanak el, amelyek valamilyen (akár környezetbarát) növényvédő szerrel találkoztak. Ismerem a saját ölyveinket, tudom, melyik fióka melyik alomból van, ismerem a bent lévő őzeket, látom az őzsután, ha ikerszülése volt, láttam több generációjukat felnőni, így tudom és látom, hogy mi az, amit a kert nyújt nekik. És azt is jó látni, amikor tömegével jönnek hozzánk olyan hasznos rovarok, bogarak, amelyek elősegítik a kórokozók, kártevők mennyiségének csökkentését.
Kritikus pont a munkaerő
A minőségigényes betakarításhoz mindenképp kézi munkaerőre van szükség, ezzel kapcsolatban azonban bőven akad nehézsége a családi gazdaságnak.
Körülöttünk Gödöllőn vagy Hatvanban rengeteg gyár és üzem működik, amelyek az autóiparhoz vagy a televíziógyártáshoz kapcsolódnak, sőt Budapest sincs messze, úgyhogy a munkaerő 90 százaléka elment dolgozni ezekre a helyekre. Ez valahol érthető, hiszen ott nem napi 12 óra munka van, hanem kiszámítható munkabeosztások, szabadság és klímás munkahely. Nem lehet versenyképes a mezőgazdaság kitettsége az ipar fejlett munkaerő-ellátottságával. Így aztán jelenleg főként Romániából, Erdélyből, valamint hazai kisebbségi közösségekből érkezik hozzánk munkaerő, de már elkezdtünk gondolkozni a harmadik országbeli dolgozókban is
– mondta Simon Attila, majd hozzátette: a csonthéjas gyümölcsnél, az almánál használhatók lennének ugyan rázógépek, abból azonban nem lesz étkezési minőség, ami azt jelentené, hogy a családi gazdaságnak le kellene mondania az árbevétel minimum 50 százalékáról. A dió esetében viszont más a helyzet: míg korábban 50–80 embert lekötött a dió felszedése, most három ember 10 nap alatt betakarítja ugyanazt a diómennyiséget egy Franciaországból importált diófelszedő gép segítségével. Ez azonban nem elég – ezt követi ugyanis a postharvest tevékenység, amihez a piaci igényeknek megfelelően dobozolni, csomagolni, sorolni kell a gyümölcsöt, illetve el kell kezdeni a gyümölcslé gyártását, amihez további munkaerőre van szükség.
Jelentős a konzervipari feldolgozás bizonyos szakaszokon, ahol nem tudunk kézi munkaerőt biztosítani. Próbálunk exportpiacokat is találni, de hirtelen nagyon nehéz leszedni 20 tonnát, ahhoz is 50–60 ember kell, hogy a kamiont két nap alatt megtöltse. Ezért inkább az a cél, hogy tartsuk a frissességet és a piacokra kerüljenek a gyümölcsök. Ha egy láda hamvas, kékesfehér, viaszos szilvát feltesznek a piacon a pultra, azért mindenki odafordul, mert az nincs összetapogatva, és annyira gusztán néz ki, hogy vonzza a szemet. Kérdés az, hogy a fogyasztók mit hajlandók ezért adni.
Emellett az is fontos szempontot jelent, hogy az év adott szakaszában milyen piaci igény van. Egyértelműen látszik például, hogy a nyári szünetben a nyaralások miatt nagyon visszaesik a belső piac fogyasztása. Emiatt már a fajtákat és a technológiákat is úgy kellett kitalálniuk, hogy ebben a hathetes időszakban, ahol nincs fogyasztó és egyébként éppen légköri aszály is van, lehetőleg ne termeljenek gyümölcsöt, és csak augusztus 20. utántól kezdődjön a szilvák, körték, almák szedése, amikor a fogyasztók ismét megjelennek a piacon.
A piaci értékesítés előkészítését segíti az is, hogy drón segítségével beszkenneljük a gyümölcsfák virágzáskori, érést megelőző és érés közbeni állapotát, majd színképelemzéssel meg tudjuk állapítani, hogy adott területről, adott sorról mennyi gyümölcs várható és milyen minőségben. Ez az informatikai anyag nagyban segíti, hogy lássuk, hova, mikor és mennyit tudunk eladni.
Út a prémium natúrlevekig
A Mátra közelében fekvő ültetvény kiváló talajadottságai évről évre magas beltartalmi értéket és prémium minőségű gyümölcsöt eredményeztek, így erre az alapra építve a Simon család 2019. decemberében saját, prémium minőségű gyümölcslémárkáját is elindította. A 100 százalékos, hozzáadott cukor és tartósítószer nélküli natúr levek nemcsak új piaci lehetőséget nyitottak meg, hanem komoly hozzáadott értéket is teremtettek a családi vállalkozás számára. A gyümölcslevek kezdetben csupán négy ízben készültek, mára azonban túlnőttek az eredeti termelési kapacitáson, így már külső forrásból is jelentős további alapanyagra van szükségük – mondta el az Agro Naplónak Simon Mátyás.
A gyümölcslevek mögött tudatos üzleti és értékesítési stratégia áll: a vállalkozás elsősorban saját webshopján keresztül értékesít, így közvetlen kapcsolatot ápolhat vásárlóival, akik döntően egészségtudatos családanyák. Az árképzést pedig nemcsak a gyümölcs kiváló minősége, a szezonális változások vagy az esetleges gyümölcstermelési anomáliák határozzák meg, hanem az is, hogy a termékek egyre több hazai és nemzetközi szakmai elismerést nyernek el.
Nagyon sok helyről kapunk olyan elismeréseket és visszajelzéseket, ami mutatja, hogy jó az a filozófia, ami mellett letettük a voksunkat. Két éve három termékünk is elnyerte a Great Taste Awardot és kétszer is megkaptuk a Magyarország gyümölcsleve díjat. Emellett a Spar Hungaricool kkv-programján szintén kaptunk elismerést, ami azt is jelentette, hogy gyümölcsleveink bekerülhettek a Spar polcaira. 2022-ben megjelentünk a Cápák között című műsorban is, ahol Balogh Leventétől sikerült is ajánlatot kapnunk
– hangsúlyozta Simon Mátyás.
A Simon család tevékenyége tehát jó példa arra, hogyan lehet egy kiváló termőhely adottságait tudatos stratégiával és prémium feldolgozással hosszú távon valóban fenntarthatóvá tenni.
A gyümölcstől a prémium natúrlevekig tartó út pedig nemcsak valódi hozzáadott értéket teremt, de mások számára is inspiráló lehetőség lehet.
Szerző: Farkas Alexandra
