2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
A francia Mezőgazdasági Minisztérium hétfőn jelentette be új támogatási csomagját.
Bajban vannak a hazai termelők, jóval az átlag alatt van az idei termésmennyiség.
Törökországban olyan súlyos a helyzet, hogy átmenetileg leállították az alma exportját.
2024-ben a friss és szárított paprika exportja összesen 40,7 millió eurót hozott a magyar gazdaságnak.
Ukrajnában jövőre újra elindulnak az ültetvények és üvegházak létesítését célzó pályázatok.
Az Agreste betakarítás közben kiadott prognózisa kis mértékben lefelé korrigálta a korábbi előrejelzés számait.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Öntözés és növényvédelem nélkül elképzelhetetlen az eredményes diótermesztés Magyarországon.
22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
A holland Rabobank csütörtökön közzétett jelentése szerint Brazília robusta kávétermelése folyamatosan növekszik az elmúlt években.
A KAP ST AKG esetében az ültetvény tematikus előíráscsoportban október 1-től lehetséges az eltávolítás.
Ha az nem lenne, elég, hogy áramlik hazánkba a külföldi áru, az elmúlt öt évben a negyedére zuhant exportpotenciálunk is.
Az indiai teaárveréseken az árak az elmúlt három évtizedben csupán évi 4,8 százalékkal emelkedtek.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket.
A Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe jelentős fejlesztésen esett át.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
