Gyógynövények: híd a múltból a jövőbe
Máthé Ákos az MTA doktora, professzor emeritus, tanszékvezető - a mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem munkatársa előadásában kiemelte, hogy a fitoterápia, a növényekkel való gyógyítás napjainkra önálló tudománnyá vált és egyre inkább integrálódik a modern orvosi gyakorlatba. A gyógynövények hatásairól egyre szélesebb körű tudományos bizonyíték áll rendelkezésre és sok orvos elismeri a gyógynövények lehetséges előnyeit a betegségek megelőzésében és kezelésében. Világszerte, sokak számára a drága szintetikus gyógyszerek elérhetetlenek. Számukra és a Föld népességének körülbelül 80 százaléka számára a gyógynövények és a belőlük készült készítmények jelentik a gyógyítást.
A széleskörben elterjedt hiedelemmel ellentétben, miszerint a természetes anyagok, a gyógynövények fogyasztása biztonságos, a gyógynövényhasználatban figyelmeztetni kell arra a tényre, hogy a növények másodlagos metabolitja közül eddig csupán, mintegy kétszárezret izoláltak és azonosítottak, továbbá ezen anyagok összetétele és bioszintézis útjaik rendkívül összetettek.
A fogyasztók elsődleges elvárása a növényi alapú termékektől, hogy jó minőségűek, hatékonyak és biztonságosan fogyaszthatók legyenek. A fenntartható táplálkozással kapcsolatosan egyre jobban megerősítést nyer a Hippokratésznak tulajdonított mondás: „ételed legyen a gyógyszered”. A megvalósítandó célok között szerepel az ellenőrzött és nyomon követhető gyártás és feldolgozás (ami ma már nemzetközileg megkívánt követelmény), az innovatív kutatás, a fejlett analitikai és molekuláris módszerek (metabolomika/rendszerbiológia) alkalmazása, ami segít garantálni a megbízható forrást és jó minőséget. További hazai és nemzetközi kezdeményezésekre van szükség a kompatibilis szabványok sokaságának kívánatos mértékű harmonizációjához és kölcsönös elismeréséhez.
Méhészetek és gyógynövénytermesztők együttműködése
Andreica Szilvia a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának óraadó oktatója, és a Gazdaságtudományi Kar PhD hallgatója, valamint Szűcsné Markovics Klára egyetemi docens előadásukban kiemelték, hogy a rákterápiában az orvostudomány mai ismert módszerei a szervezet számára több káros mellékhatással rendelkező gyógymódot alkalmaznak, amelyek külsőleg és belsőleg is látványos elváltozásokat okozhatnak. Ezeknek az elváltozásoknak a tüneteit enyhítő, valamint a daganatokat alkotó sejtek osztódását gátló, a kemoterápia kellemetlen tüneteit csökkentő, vérképzést segítő, immunrendszert támogató hatóanyagokat találhatunk egyes gyógynövényekben.
A már ismert, a betegség ellen használt és még kevésbé használt gyógynövényeket és az apiterápia módszereit együtt alkalmazva hatékonyabban enyhíthetők a betegek tünetei. Azoknak a gyógynövényeknek egy részét mutatták be előadásukban, amelyekben olyan hatóanyagok találhatók, amelyek fogyasztása és kombinálása egymással szinergista hatással bírnak és az apiterápiában is alkalmazott méhészeti termékekkel jelentős gyógyulási, tünetenyhítési tulajdonságokkal rendelkeznek, főként az nyugati orvostudomány módszereinek kiegészítő terápiájaként alkalmazva.
Számos tudományos cikk, tanulmány ír jelentős eredményekről egy-egy mára már feledésbe merült gyógynövény esetében a daganatos betegségekkel összefüggésben. Érdekes növényekről derült ki, hogy a rákos sejtek osztódását gátolja a bennük rejlő hatóanyagok közül több is. Az újabb és újabb terápiák, mint amilyen egyes gyógynövényeknek és az apiterápiának a kombinálása üzleti lehetőséget nyújt az ezzel foglalkozó vállalkozások számára.
Számszerűsíteni kell a feldolgozásból keletkező többlet eredmények pénzügyi hatásait mindkét, a termeléssel foglalkozó fél esetében, mert ez is fontos a gazdálkodás eredményességében. A termelőknek tehát érdemes az együttműködést fontolóra venni. Ezek a hozzáadott értékek megjelenhetnek a növényi részek és a méhészeti termékek feldolgozása során mind a termelőknél, mind pedig a méhészetekben. Nagyon különleges termékkombinációk készülhetnek a gyógyulás megkönnyítésének céljából, nem mellesleg a bevételi források együttes növelésével számszerűsítve. A gyógynövények alkalmazása egyre terjed a rákbeteg körében, a gyakoriság körülbelül 35-40 százalékkal volt több, minden harmadik beteg használt gyógynövényes készítményt, leggyakrabban kiegészítő kezelésként alkalmazták. Vannak olyan betegek is, akik a kezelés mellékhatásainak enyhítésére használják, a komplementer és alternatív terápiákat.
Gyógynövények jövedelmezősége a biotermesztésben
A gyógynövények termesztése egyre több termelőnél jelenik meg a vetésforgóban. A termesztett növények köre pedig bővülő tendenciát mutat. A felvásárlási hajlandóság megnövekedése miatt is fontos lett, hogy a hagyományos termesztésből származó növényeket felváltsa a biotermesztésből származó, teljesen vegyszermentes, a legtisztább hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények köre. A gyógyhatású növényi részek előállításánál nagyon könnyen kivitelezhető a biotermesztési lehetőségek bevezetése, és érdemes is a termelést átállítani biomódszerekre, mivel az igények ebbe az irányba mutatnak. Az ilyen termelésből származó termékek értékesebbek, tisztább és koncentráltabb hatóanyagokat tartalmaznak. A fogyasztók magasabb árat is hajlandóak kifizetni értük.
Jelentős különbségek tapasztalhatók az ilyen típusú termelésből származó növényi részek értékesítése utáni gazdasági eredmények tekintetében (hektáronkénti magasabb jövedelem realizálódik), a hagyományos termesztésből kikerülő hasonló termékekhez képest. A minősítő szervezetek segítséget nyújtanak az átállási időszakban támasztott követelmények minél pontosabb teljesítésére. Az átállási időszakban, a termelési időszakban a megnövekedett költségek kompenzálására támogatási összegek járnak. A fogyasztók egyre szélesebb gyógynövény-palettát igényelnek a piacokon, amelyet a feldolgozóipar is jelez, így a termesztési folyamatokat ezek figyelembevételével kell újra gondolni és tovább fejleszteni. A két szakember kiemelte, hogy a legfrissebb összegzések szerint Magyarországon körülbelül 30 000 hektáron termesztenek gyógy- és aromanövényeket.
A gyógynövények gyűjtése és termesztése, valamint az elsődleges feldolgozás termelési értéke évente eléri a 15-17 milliárd, a nettó árbevétele pedig a 20-29 milliárd forintot, az összpiaci forgalma a 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint a Pénzcentrum adatai szerint.
Gyakori és gazdaságilag jelentős fajok: kamilla, levendula, borsmenta, majoránna, oregánó, rozmaring, körömvirág, kasvirág és egyes fűszernövények, valamint bogyósok feldolgozásra és illóolajra célzott fajtái. A levendula és a menta különösen fontos az illóolaj-piacon és az agroturizmusban (levendulaszüret, látogatói programok). Magyarországon hagyományosan sok gyógy- és vadon gyűjtött növény is szerepet játszik, a gyűjtés aránya csökkent, a kultiválás aránya nő, de a feldolgozottság (hozzáadott érték) még alacsony. Sok a kis- és közepes gazdaság (KKV), helyi családi ültetvények, kevés a koncentrált, integrált feldolgozóipari kapacitás, ezért sok nyersanyagot nyers exportként vagy alacsony hozzáadott értékű módon adnak el. Vannak EU-s és magyar vidékfejlesztési pályázatok ültetvénytelepítésre, öntözés kialakítására és kertészeti beruházásokra (KAP/VP felhívások).
A biotermesztett gyógynövények hatóanyagai gyakran eltérnek a hagyományos termesztésűekétől, mivel a növények más környezeti stresszhatásoknak vannak kitéve és nem alkalmaznak szintetikus növényvédő szereket vagy műtrágyákat. Ez a különbség befolyásolja a fitovegyületek (pl. polifenolok, flavonoidok) és egyéb bioaktív anyagok koncentrációját. A biogazdálkodásban a növénytársítások alkalmazása kiemelkedő szerepet kap a kártevők elleni védekezésben, a talaj tápanyagtartalmának javításában és a növények egészségének fenntartásában. Ilyen a paradicsom és bazsalikom közössége: a bazsalikom illóolajai elriasztják a paradicsomot károsító levéltetveket és fehérlegyeket, miközben javítják a paradicsom ízét és növekedését. De a sárgarépa, hagymafélék egymás közelében történő termesztése is előnyös.
A hagyma illata távol tartja a sárgarépa-legyet, míg a sárgarépa védelmet nyújt a hagymalegyek és póréhagymamolyok ellen. Több ilyen példa is van: a kapor vonzza a ragadozó rovarokat, amelyek elpusztítják az uborkát támadó kártevőket. A körömvirág elriasztja a káposztát megtámadó hernyókat és levéltetveket, miközben vonzza a hasznos rovarokat, például katicabogarakat. A lestyán intenzív illata megzavarja a paprikát károsító levéltetveket és más apró rovarokat, emellett javítja a paprika növekedését. A bársonyvirág gyökerei olyan anyagokat választanak ki, amelyek gátolják a fonálférgek szaporodását, miközben vonzzák a hasznos rovarokat.
A bio gyógynövény ára jellemzően 20-40 százalékkal magasabb, mint a konvencionálisé, ám a bio gazdálkodásban sokkal több a kézimunka (gyomirtás, betakarítás, válogatás). A KAP-ÖKO pályázatból 60-90 ezer Ft/ha támogatás is járhat évente, ami növeli a nyereséget. Ha a termelő saját maga szárítja, csomagolja és közvetlenül értékesíti (pl. piac, webshop, gyógynövényteák), a profit akár dupla is lehet. A biotermesztésben előállított gyógynövények a fenti információk alapján nagyobb elért profitot adnak a termelők számára és a növényi hatóanyagok is a biotermesztési módszerek hatására sokkal tisztábbak, koncentráltabbak, a növények egészségesebbek. Mivel a környezeti stressz nem olyan nagymértékben éri ezeket a növényeket, ezért a hatóanyagok beépülése is intenzívebbé válik, tehát a feldolgozás során a kapott illóolaj vagy szárított növényi részek is nagyobb profitot, illetve nagyobb mennyiségű és koncentráltabb hatóanyaggal rendelkező eladható terméket adnak.
A subás farkasfog
Lukács Gábor a Gyógyfű Kft. termékfejlesztője egy feledésbe merült gyógynövényt mutatott be a hallgatóságnak. A subás farkasfog (Bidens tripartita) növényt nálunk gyógynövényként hosszú időre elfelejtették. Nagy tömeget adó gyomnövényként az egész országban elterjedt. Első említése Csapó József 1775-ben kiadott füveskönyvében található. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) monográfiájában 2010-ben már függetlenített státuszú gyógynövényként szerepel. Az Orosz Gyógyszerkönyvben hivatalosan elismert, sokoldalú gyógynövény. Népszerűsége ott hasonló a hazánkban legnagyobb mértékben fogyasztott kamilláéhoz. Humán klinikai kísérletekkel bizonyítottan hatásos krónikus hasmenés esetén, bélgyulladásban, vízhajtóként, belsőleg és külsőleg alkalmazva pikkelysömör és bőrbetegségek kezelésében. Termesztéstechnológiáját kidolgozták.
A farkasfog nemzetségnek több faja ismeretes, de csak a subás farkasfog használható gyógynövényként. A gyűjtésnél és a beérkezett, szárított alapanyagban is el kell tudni különíteni a terápiás célból hatástalan fajokat. A főzetét külsőleg fürdéssel vagy lemosással ekcéma gyógyítására, bőrirritációk csökkentésére, a túl élénk gyerekek elalvás előtti nyugtatására alkalmazták. Fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy ez a nálunk hosszú ideig elfelejtett régi gyógynövény megfelel a korszerű növényi drogokkal szemben támasztható követelményeknek. A pikkelysömör (psoriasis) terjedőben lévő bőrbetegség, amit eddig csak gyógyszerekkel kezeltek. A subás farkasfog új távlatokat nyithat a terápiában hagyományos teadrogként és gyógyszer alapanyagként egyaránt.
Gyógynövények a lógyógyászatban és mérgező fajok a lótartásnál
Pászk Norbert a Miskolci Egyetem Egészégtudományi Karának intézeti tanszékvezetője előadásában kiemelte, hogy a humán gyógyászat mellett az állatgyógyászatban is alkalmazhatók gyógynövények a különböző betegségek megelőzésére és kezelésére. Az állatok, a lovak esetében viszont más módon szükséges adagolni a gyógynövényeket, hiszen nem fogják bármilyen formában elfogyasztani azokat. Számos betegség megjelenhet a lovaknál is, melyek kezelhetők gyógynövények segítségével, sokszor nem csupán tüneti, hanem oki szinten is.
A Magyarországon gyűjtött és termesztett gyógynövények közül pedig sok rendelkezik gyógyhatással a lovak számára is. Ezeknek az adagolásuk sokszor nehezített és „trükközniük” szükséges a lótartóknak annak érdekében, hogy elfogyasszák a lovak a készítményeket.
A lovaknál nagyon sokféle betegség megjelenhet, melyek veszélyeztethetik életüket vagy pedig használatukat nehezíthetik, korlátozhatják. Azonban ezekre is akadnak megfelelően alkalmazható hazai és külföldi gyógynövények és gyógynövényes készítmények, melyek preventív, terápiás, rehabilitációs céllal egyaránt alkalmazhatóak. Fontos azonban a körültekintő használat az állatok esetében is, hiszen néhány gyógynövény rendelkezhet mellékhatásokkal, ellenjavallatokkal és interakciókba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel. Fontos lenne tehát gyógynövény ismereti programokon, oktatásokon részt venniük a lótartóknak, lovas szakembereknek annak érdekében, hogy biztonságosan és megfelelően tudják használni lovaik számára a házi patikában a gyógynövényeket.
Az előadás folytatásaként Pászk Norbert és Szűcsné Dr. Markovics Klára a lovak környezetében jelentős mérgező növényeket ismertették. Elmondták, hogy minden lótartónak, lovasnak ismernie kellene legalább a fontosabb gyógynövényeket, takarmánynövényeket, mérgező növényeket és azok élettani hatását, hogy elkerülhessenek sok mérgezést, betegséget, allergiás tüneteket, illetve megfelelőképpen tudják kiválasztani a lovak számára szükséges takarmányt és kiegészítő gyógymódot. Rengetegszer tapasztalható a lótartók meglepődése, hogy a biztonságosnak vélt legelőn, amelyen napi több órát tartózkodik a ló, esetleg folyamatosan kint van rideg tartásban esetenként milyen sok mérgező, erős hatású vagy éppen gyógyító növény található és mennyire nincsenek tisztában ezekkel és az esetleges következményekkel.
Nem egyszer találni szénabálában is nagyobb mennyiségű mérgező növényt, amely jó esetben nem letális dózist tartalmaz, hanem csupán kisebb mérgezési tüneteket vált ki a lónál, amelyre a gazda nem is gyanakszik a keresendő okok között.
Tápanyag utánpótlás hatása a citromfű termesztésben
Pólin Irén és Demjén Zsolt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Biológia és Kémia Tanszékének munkatársai kutatómunkájukban az orvosi citromfű (Melissa officinalis L.) tápanyagutánpótlásának és térállásának hatásvizsgálatát végezték el a növény növekedésére, droghozamára és hatóanyagtartalmára. A vizsgálatokra kárpátaljai háztáji mintaterületen került sor, 2023-2025 között. A kutatás nemcsak a termesztéstechnológiai pontosítást célozza, de hatékonyan hozzájárulhat a fenntartható gyógynövénytermesztés helyi fejlesztéséhez is. A 24 m2-es kísérleti ültetvényen különböző sortávolságok (25, 45, 70 cm) és tőtávolságok (20–35 cm), valamint eltérő nitrogén tápanyagutánpótlás (0, 34, 68, 90 kg/ha ammónium-nitrát formájában) került alkalmazásra, a növény morfológiai- és produktivitási reakcióinak feltárása céljából. A talajvizsgálatok alapján a terület agyagos vályogtalaj, mely közel semleges pH-val, alacsony nitrogén-, de magas foszfor- és káliumtartalommal rendelkezett.
A 2023-as időjárás kedvezett a kísérletnek, ám 2024-ben a vízhiányos stressz, valamint a 2025-ös tavaszi fagyok és kórokozók (Septoria melissae) jelentős terméskiesést okoztak. A tágabb térállás (különösen a 35 cm-es tőtávolság) pozitív hatással volt a zöldtömeg mennyiségére, míg a nitrogénpótlás serkentette a vegetatív fejlődést, növelve a levélfelületet és elágazások számát. A leglátványosabb eredmények a 34 kg/ha és 90 kg/ha közötti nitrogén-tápanyagdózisoknál észlelhetők. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a nitrogén jelentős szerepet játszhat az illóolaj-tartalom alakulásában is, mivel a hatóanyagok elsősorban a levelekben koncentrálódnak. A környezeti stressztényezők - különösen a fagy és a vízhiány - jelentős negatív hatást gyakorolnak a termesztésre, a növényi droghozamra. Ezen tényezők lehetőség szerinti mérséklésére a talajösszetétel javítása, a célzott tápanyagellátás, valamint az öntözés és a takarás alkalmazása hatékony megoldást jelenthetnek.
Az előadók a vizsgálat alapján javasolják a talaj tápanyag-egyensúlyának helyreállítását (magnézium- és kalciumpótlás), valamint a stresszhatásokat mérséklő agrotechnikai eljárások (pl. esti vagy kora reggeli öntözés) bevezetését. A tanulmány eredményei hozzájárulhatnak az orvosi citromfű termesztésének és gyakorlati alkalmazásának fejlesztéséhez, különösen háztáji és kisüzemi körülmények között. A további kutatási tervek között szerepel az illóolaj-tartalom és -összetétel kvantitatív elemzése a különböző tápanyagdózisok függvényében, hogy a morfológiai eredmények hatóanyag-vizsgálatokkal is alátámaszthatók legyenek.
