A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. E gyümölcsöt arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. Ma is fogyasztott fajtáit a XVI-XVII. század óta ismerik. Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. Valóban hatásos vizelethajtónak, és izzasztószernek, lázas betegség esetén. Vérzést elállító, sebösszehúzó szernek is tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték.
Az 1600-as évek kezdetén az orvosok fölvetették, hogy a citromlé gyógyítja, illetve megelőzi a skorbutot. Ezt a feltételezést igazolta James Lind hajósebész kísérlete: a skorbutos betegek egyik csoportjával citromot és narancsot etetett, a másik csoport almabort kapott, a harmadikat pedig gyógyszerrel kezelte. A citromot, narancsot fogyasztók állapota javult, szemmel látható volt a gyógyulásuk. A szenzációs eset után negyven évvel a Brit Admiralitás kötelezte a Királyi Tengerészetet, hogy valamennyi tagja igyon meg naponta egy adag citrom-, vagy narancslevet. A késlekedés miatt azonban a négy évtized során hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban.
Ízesítőszerként tartjuk csak számon
Pedig sokkal több mindenre jó. Fontos tudni, hogy gyógyhatása csak nyersen, és cukor nélkül fogyasztva erőteljes, feldolgozva, cukrozva ízét élvezhetjük, ám gyógyhatásának nagy részét elveszíti. Kiváló baktérium-, és vírusölő, így megfázás, influenza esetén gyorsan segít túlesni a betegségen. Bioflavon-tartalma kiválasztást serkentő hatású, és emellett regenerálja is a véredényeket. Bélféreghajtó és puffadás gátló hatása is van. A citromlé fokozza a nyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, serkenti az emésztést és erősíti a gyomrot. Gyomorpanaszok esetén is jó szolgálatot tesz, hiszen ennek oka többnyire abból ered, hogy nehéz ételeket fogyasztva a gyomor és annak gyomorsav tartalma kevéssé képes ellátni feladatát. Citromlével erre rásegíthetünk, ezzel segítve a gyomorsav munkáját. Savassága miatt azonban gyomorfekélyben szenvedők kerüljék.
A citrom magas C-vitamin tartalma, segíti a meghűléses betegségek megelőzését. A citromlé hígítva is elpusztítja a kolera-, a diftéria-, és a tífuszbaktériumokat. Mandula-, vagy avokádó olajjal elegyítve jó bőrápoló szer. Ha erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, egyesesetekben a hajhullást is mérsékli. Régen haj szőkítésére is használták, bár hígítatlan leve szőkít ugyan, de roncsolhatja a hajat.
A levele, és a gyümölcshéja is használható
Általában a citrom levét használjuk ételek, italok savanyítására, ám a gyümölcs héja és a citrusfélék levelei is felhasználhatók a konyhában. A reszelt héj kellemes aromát ad porcukorral elkeverve savanykásan, citrom aromával édesít. Csak bio-citrom héját használjuk fel erre, mert a hagyományos termesztésűeket sokszor érésgyorsítóval kezelik, vagy különböző vegyszerekkel teszik fényesebbé és tartósabbá. Sokaknak van otthon cserepes citrom növénye, ők a leveleket is megkóstolhatják. frissen, vagy megszárítva is használható főzelékek ízesítésére (ahogy a babérlevelet, úgy a citrom levelet is belefőzhetjük az ételbe), de tea is készíthető belőle, melynek egy citromos, és emellett enyhén kesernyés aromája lesz.
Így termesztik, így termesztjük
A citromtermesztés Magyarországon komoly történelmi múltra tekint vissza, hiszen már a huszadik század közepén is kísérleteztek a „magyar naranccsal”, ami valójában a citrom hazai meghonosítását jelentette. Bár éghajlatunk alapvetően nem alkalmas a szabadföldi nevelésre, egy kis odafigyeléssel bárki sikeres citromgazdává válhat a saját teraszán vagy kertjében. A citrom trópusi és szubtrópusi eredetű növény, ezért leginkább a 25 és 30 Celsius-fok közötti tartományban érzi jól magát, a fejlődéséhez pedig elengedhetetlen a bőséges napsütés. A hazai körülmények között a legnagyobb kihívást a teleltetés jelenti, mivel a növény egyáltalán nem fagyálló.
Amint a hőmérséklet tartósan 5 fok alá süllyed, a citromfát világos, de hűvös, fagymentes helyre kell költöztetni. A fűtött lakások száraz levegőjét rosszul viseli, ezért a legideálisabb egy 5 és 10 fok közötti hőmérsékletű télikert vagy világos lépcsőház. A vízigénye is speciális, ugyanis szereti a rendszeres öntözést, de a gyökerei hamar rothadásnak indulnak, ha megáll alattuk a víz. A legoptimálisabb számára a lágy víz, például az összegyűjtött esővíz használata.
Magról vagy oltással szaporítsuk?
A szaporítás tekintetében két út áll a hobbikertészek előtt, de ezek eredményessége jelentősen eltér. A magról vetett növények bár látványos díszei lehetnek az otthonunknak, termőre fordulásukra gyakran 7-10 évet is várni kell, ráadásul a gyümölcs minősége bizonytalan lesz. Ezzel szemben az oltott növények már két-három éves korukban képesek teremni, és garantáltan a nemes fajta tulajdonságait örökítik tovább. A gondozás során fontos a rendszeres tápanyagpótlás is, különösen a vashiány megelőzése érdekében, tavasszal pedig érdemes elvégezni az alakító metszést a sűrűbb lombozat és a bővebb termés reményében. Európai viszonylatban a mediterrán országok uralják a piacot, közülük is Spanyolország a legnagyobb termelő, amit Olaszország követ, ahol Szicília és a Sorrento-félsziget híres a kiváló minőségű gyümölcseiről, valamint Görögországban is sok citrom ültetvény található. Egy kifejlett, egészséges citromfa ideális körülmények között évente akár ötven-száz kilogrammnyi gyümölcsöt is adhat, ami darabszámban a kétszázat is meghaladhatja. Az ipari ültetvényeken a hektáronkénti terméshozam a húsz-harminc tonnát is elérheti.
A gyümölcsöket a kereskedelmi forgalomba hozatalkor gyakran féléretten, még zöldessárga állapotban szüretelik le, mivel így jobban bírják a hosszú szállítást. A teljes sárgulást utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el. Fontos tudni, hogy a bolti citromokat szinte minden esetben felület kezelik. Gombaölő szerekkel védik őket a penészedéstől, és egy vékony viaszréteggel vonják be a héjukat, hogy megakadályozzák a kiszáradást és biztosítsák a fényes megjelenést. Éppen ezért a gasztronómiai célokra felhasznált citromhéj esetében mindig javasolt a kezeletlen héjú vagy bio minősítésű gyümölcsök választása.
