Az Expana és az Argus Media szakértői szerint az EU-ban a szemes kukorica vetésterülete 2026-ban eshet először 8 millió hektár alá a jelenlegi évszázadban. A visszaesés hátterében az iráni háború miatti termelési költségek emelkedése, az alacsony haszonkulcsok, valamint a nyári szélsőséges időjárás okozta hozamkockázatok állnak. A kukorica az egyik leginkább műtrágyaigényes gabonanövény, Nyugat-Európában pedig a betakarítás után jellemzően szárítást is igényel, ami további energiaköltségeket jelent a gazdáknak.

Franciaországban az AGPM termelői szervezet becslése alapján a szemes kukorica vetésterülete idén 10-15%-kal, mintegy 200 ezer hektárral zsugorodhat. Az olajnövények, köztük a napraforgó kedvezőbb jövedelmezősége mellett a költségnövekedés egyértelműen a kukorica ellen hat. A vetési munkálatok ugyanakkor jó ütemben haladnak. A FranceAgriMer adatai szerint a gazdák hétfőig a tervezett terület 56%-án végeztek a munkával, ami meghaladja az ötéves átlagot. A növények korai fejlődéséhez azonban kulcsfontosságú lesz a május eleji csapadék visszatérése.

Lengyelországban a Sparks Polska elemzője, Wojtek Sabaranski szerint a szemes kukorica vetésterülete kismértékben mérséklődhet, a tavalyi mintegy 1,3 millió hektárról nagyjából 1,25 millió hektárra. A műtrágyaárak gyors emelkedése ugyan befolyásolja a vetési döntéseket, de a visszaesést két tényező is fékezi. Egyrészt szűkösek a vetésváltás lehetőségei, másrészt a kukorica ára az utóbbi időben erősödött.

Németországban ezzel szemben nőhet a kukoricaterület. A német szövetkezeti szövetség előrejelzése szerint a szemes kukorica vetésterülete idén 3,5%-kal, 507 ezer hektárra bővülhet. Ennek az az oka, hogy a gazdák nagy része még a háború kitörése előtt beszerezte a műtrágyát. Így az idei betakarítás során a drágulás már csak azokat érinti, akiknek pótlólagos beszerzésre van szükségük.