A kezelések előtt minden esetben fel kell mérni a permetlé elsodródásában szerepet játszó környezeti tényezőket. Az elsodródást leginkább az időjárás befolyásolja. A szélerősség, a szélirány, a páratartalom és a hőmérséklet egyaránt kulcsfontosságú paraméterek. A célterülettől elsodródó permetlé mennyiségét a szél erőssége, míg az érzékeny terület felé sodródását a szél iránya határozza meg. A levegő alacsony páratartalmakor a permetlécseppekből elpárologhat a víz, ami a finom permetcseppek arányának emelkedésével növeli a nemkívánatos elsodródás kockázatát - írja a NAK.
Ha a léghőmérséklet túl magas, a finom cseppek a magasba emelkednek, ami termikus elsodródáshoz vezethet. A reggeli órákban általában a szél nem gátolja a kijuttatást, azonban a harmat miatt fennáll a cseppek elfolyásának veszélye. A permetezni kívánt növényállomány és az érzékeny terület közötti távolság ismerete is kiemelten fontos. Kritikus területek mellett (pl.: biogazdálkodás, házikertek) ajánlott a kijuttatást egy optimálisabb időpontra halasztani, még akkor is, ha csak enyhe szél fúj az irányukba. Különösen a szomszédos ökológiai területeken jelent komoly problémákat az elsodródás, mivel a gazdálkodó a terméket ökológiai minősítéssel nem hozhatja forgalomba.
A permetező is kulcsfontosságú szerepet játszik az elsodródásban. Minél magasabb a szórókeret pozíciója, annál tovább maradnak a cseppek a levegőben, ami növeli az elsodródás esélyét. A fúvókák és a célfelület közötti optimális távolság általában 40-60 cm közé tehető. Ezt a távolságot gyakran alábecsülik. Ha a célfelület távolságát csak 10 cm-rel növeljük, az elsodródás valószínűsége kedvező időjárási körülmények esetén jelentősen növekedhet. Az elsodródásban a cseppméret szerepe is meghatározó. A durva cseppeket kisebb valószínűséggel fújja el a szél, mint a finomabb cseppeket. Az elsodródás minimalizálása érdekében a permetezőgépet minden esetben a környezeti tényezőknek és a növényzet tulajdonságainak megfelelően kell beállítani! A készítmények kizárólag az engedélyokiratban foglaltak szerint használhatóak fel. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.








