2025 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest mintegy egyötödével kevesebb műtrágyát vásároltak a magyar gazdák. Ennek az alacsony terményárak és a klímaváltozás mellett a nemzetközi folyamatok volt az oka. Emiatt sokan inkább kivártak, és csak a legszükségesebb inputanyagokat vásárolták meg. Az ágazatra rálátó szakértők akkor úgy vélték, hogy a következő időszakban a nitrogénalapú műtrágyák lesznek a beszerzések középpontjában, ugyanakkor a bizonytalanságok miatt a jövő év elején átmeneti hiány is kialakulhat az egyes import műtrágyákból. Mint mondták, további bizonytalanságot okozhat a 2026 januárjától életbe lépő CBAM-rendszer, amely a nagy karbonlábnyomú műtrágyákra vet ki karbonvámot, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Nem pörög a műtrágyapiac: sok inputról mondanak le a magyar gazdák
Kemény, ami a magyar műtrágyapiacon zajlik: erős számok érkeztek
A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián Lőrincz Attila, a Nitrogénművek leányvállalatának, a Péti Nitrokomplexnek az ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy napjainkban a műtrágyázás nem pusztán agronómiai kérdés, hanem egy olyan komplex döntési folyamat, amelyben a környezetvédelmi, gazdasági és fenntarthatósági szempontok egyaránt meghatározóak. A szakember azt is kiemelte, hogy
semmivel sem drágább a magyar műtrágya, mint az európai, a hazai piac mégis erősen importfüggő a kínálat 60-70%-a külföldről érkezik.
Rácz Zoltán, az IKR Agrár kereskedelmi ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 2023-ban meghozott döntése értelmében 2026 januárjától új vámrendszer lép életbe a harmadik országokból érkező műtrágyákra, ami a költségek és az elérhetőség szempontjából is komoly bizonytalanságot hozhat. Mint mondta,
az EU-n belüli gyártók szigorú szabályok szerint működnek, míg más kontinenseken sokkal kevesebb a megkötés. Az új vámmal kapcsolatban egyelőre senki sem tudja, mekkora költségnövekedést hoz majd ez a rendszer.
Ujvári Ottó, az Agrolink műtrágya-kereskedelmi igazgatója pedig arról beszélt, hogy a műtrágyaárakat a logisztikai költségek és a kereslet-kínálat alakulása határozza meg. Az új vámrendszer már próbaüzemként jelenleg is fut, 2026-tól azonban tényleges költségekkel jár a gyártók számára, gyáronként eltérő kvótákkal. A szakember jelezte, hogy rövid távon nem vár jelentős drágulást, de 2026-ban már reális lehet egy kisebb áremelkedés.
Jön az új rendszer: hatalmas felfordulás vár a műtrágyapiacra
Balássy Ákos, műtrágyapiaci szakértő szerint a tavalyi év végét őrült tempó jellemezte a piacon, a CBAM-rendszer bevezetése miatt rettenetes elővásárlási lázat tapasztalhattak az ágazat szereplői. A szakember beszélt arról is, hogy bár a második negyedévben még erős volt NPK-műtrágyák forgalma, az év második felében terén csökkenés volt megfigyelhető, aminek az oka a nyár közepétől az orosz termékekre bevezetett extra vám volt. Balássy Ákos úgy látta, hogy a 2025-ös negyedik negyedévben az importvámok kivetése ellenére sem voltak biztatóak a tavaszi elővásárlások, leginkább a termelői pesszimizmus miatt. A szakértő jelezte, hogy a nitrogénműtrágyák importjában erős lendület volt érezhető a 3-4. negyedévben, ezzel szemben a mészammon-salétrom (MAS) nem igazán érkezett be, de az aktuális árszinten nem is éri meg behozni.
A szakértő beszélt arról is, hogy idén januártól beindult a CBAM-rendszer, ami az összes EU-n kívüli importot megnehezítette, illetve az orosz műtrágyákra kivetett importvám további 20 euróval fog emelkedni ettől a félévtől. Nemzetközi szinten emelkednek az árak, ami azt jelenti, hogy Magyarországra sem fog olcsóbb áru érkezni, némileg jó hír viszont, hogy vannak még készletek az előző évről. A frissen érkező áruk viszont határozottan emelkedő árat mutatnak. Balássy Ákos kérdésünkre elmondta, hogy a magyar gazdák kivártak a vásárlásokkal, a hazai gyártó az akciójával lebegteti az árakat, miközben a nemzetközi piacon a karbamid ára elindult fölfelé.
Most gyenge a kereslet, mind kereskedői, mind termelői oldalon. Egy-két hét múlva, a tavasz kezdetén fog kiderülni, kinek van készlete
- jelezte a szakértő.
Balássy Ákos beszélt arról is, hogy NPK-nál kicsit aggódnak, mennyit fognak szórni a gazdák a tavaszi vetések alá. Mint ismeretes, 2025-ben az őszi vetésterületek, különösen a kalászosoké nőttek, így azokra ősszel kellett alaptrágya. Kérdéses továbbá, hogyan fog alakulni a kukorica vetésterülete idén. A műtrágyapiaci szakértő a következő időszakot illetően pesszimista volt, ugyanis az EU folyamatosan az európai mezőgazdasági termelők versenyképességét csökkentő intézkedéseket hoz, olyanokat, amelyek megdrágítják a termelést, miközben az import olcsó. Probléma az is, hogy az uniós műtrágyagyártók lobbija a versenytársak akadályozására ment. Az import műtrágya drágulásával viszont az európai gyártók is ahhoz igazítják az áraikat.
Balássy Ákos szerint nem lehet tudni, mi lesz a következő időszakban az ágazatban. A talajok nedvességtartalma még mindig gyenge, a mélyebb rétegek nem töltődtek vissza. Az jó volt, hogy még a nagy januári hidegek előtt leesett a hó és betakarta a növényzetet, de nem lehet tudni, ez mire lesz elég a végén, csak remélni lehet, hogy lesz elég eső.
Tóth Gergő, az AltoTerra Kft. műtrágya üzletágvezetője is úgy látta, hogy egy nehéz időszakon vannak túl a tavalyi év végén, ami azonban idén januárban és februárban is folytatódott. A fő problémát a Duna alacsony vízállása okozza, ugyanis így Konstanca felől nehezen jönnek fel a nitrogén- és a komplex műtrágyák. Talán most már javulóban van a helyzet, de van egy kis csúszás a szállításokban. A szakember beszélt arról is, hogy a CBAM-rendszer miatt minden EU-n kívüli műtrágya ára emelkedett, ami súlyos pénzeket jelent. A helyi gyártóknak ez a szabályozás jó lehet, nekik viszont a gázárakat kell folyamatosan figyelniük, az importőröknek viszont egyelőre még komoly gondot jelent, például Konstancában emiatt is van egy visszatartása az áruknak. Tóth Gergő szerint
a rendszernek még be kell járódnia, viszont ha ez megoldódik - várhatóan március-április táján -, akkor fel fognak gyorsulni a dolgok. Az viszont biztos, hogy ennek már most is van egy árfelhajtó hatása, minden olyan terméknél, ami nitrogént tartalmaz.
A cég műtrágya üzletágvezetője beszélt arról is, hogy a karbamid tőzsdei termékké vált, és pár nap alatt 9%-ot drágult a FOB-on. Mint mondta, hamarosan lesz egy indiai tender, ami 1,5 millió tonna karbamidra fog vonatkozni, ha erre születik egy megállapodás, az be fog épülni az árakba mindenütt.
Ami a magyar gazdák műtrágyavásárlását illeti, Tóth Gergő is jelezte, hogy a vetésterület tavaly főleg az őszi és a kalászos irányba ment el, amire már akkor meg kellett vásárolni a műtrágyákat, akik előre gondolkodtak, már november-december táján lekötötték az első fejtrágyát azok. A Nitrogénműveknél is volt egy akció a múlt héten, abban benne lehettek a második fejtrágyázáshoz szükséges készletek, kereskedő és gazda is vásárolhatott kedvére. A szakember szerint a nitrogénműtrágyákkal mindenki megvan, csak a logisztikára kell várni. Vagyis áru lesz, de most még csúszásban vannak a szállítások, amint azt fentebb kifejtette. Ami kamionnal, vonattal szállítható, azt megoldják, ami nem, arra viszont várni kell.
A jövőt illetően Tóth Gergő úgy fogalmazott, hogy elég érdekes év elé néz az ágazat, főleg a vetésterületek alakulása miatt. A tavaszi vetések még nincsenek teljesen letisztázva, sokan még nem döntötték el, hogy miből mennyi legyen. A szakember szerint nagy kérdés, mi lesz a kukoricával, illetve, hogy mi lehet helyette az alternatíva, mert az is befolyásolni fogja, hogy milyen és mennyi műtrágyát fognak felhasználni a gazdák. A szakember szerint a komplex NPK piacon van egy kis emelkedés az árakban, de maradtak bent készletek az év végéről. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy az új tételeknek a szén-dioxid-kvótával megemelt ára mennyit fog emelni.
Tóth Gergő szerint összességében számolós év lesz a 2026-os, mind a gyártók, mind a kereskedők, mind pedig a gazdák részéről. De az ágazatban is mindenki azt mondja, a rendezvényeken is mind elhangzik, hogy idén le kell ülni és nagyon alaposan át kell számolni a dolgokat.
