Egekben az élelmiszerárak – Működhet egy újabb árstop Magyarországon?
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az árak mérsékelt emelkedést mutattak 2024-ben, az átlagos élelmiszer-infláció 3 százalék körül alakult.
A 2024-ben tapasztalt nehézségek ellenére sem emeltek árat az ünnepekre a hazai haltermelők.
A legolcsóbb, S-es méretű tojás ára majdnem 70 százalékkal drágult, ami meglepő, de nem teljesen érthetetlen.
Hetek óta tart az árzuhanás, és most már olcsóbb a léalma a lengyeleknél a tavalyi árszintnél.
Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.
A szakértők szerint az alacsony kínálat húzza felfelé a szamóca árát Ukrajnában.
Hiába csökkent a gabonaár, az adó többe kerül, mint a liszt - a bérköltségek emelkedése miatt pedig további drágulás várható.
Jócskán megdrágultak januárban a német áruházláncokban a gyümölcsök és a zöldségek.
Az orosz piac kiesése miatt az egyik legnagyobb nemzetközi sörgyártó tovább növelné az árait.
Jövőre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a horgászoknak, ha élni akarnak a szenvedélyüknek.
A gyümölcslevek és gyümölcsitalok esetében mintegy 40 százalék körüli áremelésre számítanak, ami várhatóan ez a narancsléfogyasztás csökkenésében is meglátszik majd.
Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása.
Mérsékelt növekedési pályára kerültek a családi cégek Magyarországon, és sokuk szerint ez tartósan így is fog maradni.
A kiskereskedelmi láncok árcsökkentésre próbálják rávenni a magyar borászokat, akik viszont épp árakat szeretnének emelni.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.