2025. május 18. 17:01
Módosultak a támogatási előírások: ez rengeteg magyar gazdát érinthet
Módosult az Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének AKG ültetvényekkel kapcsolatos része.
2025. december 5. péntek Vilma
Módosult az Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervének AKG ültetvényekkel kapcsolatos része.
Súlyos fagykárok miatt jelentős terméskieséssel és áremelkedéssel kell számolni a hazai gyümölcspiacon.
A magyar borok képesek felvenni a versenyt a világ legnevesebb borvidékeivel minőség, sajátosság és sokszínűség tekintetében.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Csökken a világ bortermelése az éghajlatváltozás miatt és látványosan változnak a fogyasztói szokások is.
Törökországban nagyon súlyosak a kajsziágazatot ért fagykárok, központi segítséget kaphatnak a termelők.
Lengyelországban két nagyon kemény éjszakán vannak túl a virágzó gyümölcsültetvények.
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
A hidegbetörés még korai fenológiai fázisban érkezett a lengyeleknél, így egyelőre nincsenek jelentős károk a cseresznyénél.
Jelentősen emelkedtek az idény- és alkalmi munkavállalás közterhei Magyarországon.
Szlovákiában komoly döntést hoztak a barnamedve-populáció szabályozására, miután több régióban jelentősen megnőtt a számuk.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
Bulgáriában súlyos pusztítást végzett a fagy az ország középső részén virágzó gyümölcsösökben.
Marokkóban a tartós esőzések jelentősen megakasztották az Európába tartó szamócaexportot.
Komoly fagyok, mínuszok jöhetnek a következő napokban, nem árt tudni, hogyan lehet megvédeni ilyenkor a gyümölcsfákat a hidegtől.
Mintegy 64 milliárd forintnyi keretösszeg jut a magyarországi erdőterületek növelésére 2025-ben.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
