A permeteződrónok terjedése óriási ütemben folyik, elég, ha azt hozzuk példának, hogy volt már pályázati lehetőség is támogatással vásárolni permeteződrónt, és várhatóan ez rövidesen megismétlődik. A drónok kifejezetten alkalmasak a precíziós kijuttatásra, foltkezelésre, differenciált kijuttatásra, ezek a tulajdonságok pedig tömören megfogalmazva a jövőt jelentik. Méghozzá annyira a közeli a jövőt, hogy tulajdonképpen a jelent is ide lehet érteni: aki ezeket nem alkalmazza a növénytermesztésben, máris versenyhátrányban indul egy olyan kiélezett helyzetben, ahol sem az időjárási viszonyok, sem a gazdasági környezet nem igazán kedvezőek.
Innen nézve tehát megkerülhetetlen a kérdés, beszélnünk kell az ültetvények szakszerű kezeléséről, bármennyire összetett a téma. Azonban nem lehet eleget hangsúlyozni: arról nem tudunk teljes értékű leírást adni, hogy kell végezni ezt a feladatot, de néhány olyan alapvető pontot lerakunk, ami kiindulási alapnak tekinthető.
Kezdjük a jogszerűséggel! A gép és az üzemeltetője oldaláról minden lehetőség adott a jogszerű tevékenységhez (típusminősített permeteződrón, monitoring drón, nyilvántartási rendszer, felelősségbiztosítás, műveleti engedély, növényvédelmi drónpilótaképzés stb.). Technológiai oldalról azonban igen szegényesen állunk, egyetlen növényvédő szer (Mospilan 20 SG) áll rendelkezésre, amely engedélyokirata alapján kijuttatható gyümölcsösben csalogatóanyaggal kombinálva. Igaz, ez a készítmény volt az első drónos engedéllyel rendelkező permetszer is. A másik két engedélyezett növényvédő szer csak szántóföldi kultúrákban alkalmazható
És már hallom is a kérdést: nem ellentmondásos, hogy az ültetvénypermetezés a legbonyolultabb, mégis itt kezdődött el a növényvédőszer-engedélyezés?
Nem lett volna egyszerűbb pl. szántóföldön kezdeni?
A válasz igen is, meg nem is!
A növényvédőszer-engedélyezés általában – nem kivétel nélkül – kérelemre induló eljárás. Ez a kérelem volt az, amelyet a beadottak közül elsőként tudott pozitívan elbírálni az engedélyező hatóság (Nébih). Másik szempontból pedig ez a technológia tulajdonképpen kivételt képez a korábban leírtak alól, a kijuttatása valamivel egyszerűbb, mivel csalogatóanyag jelenléte miatt nem a szert kell a károsítóhoz juttatni, hanem a károsító megy a szerhez. Ez persze meglehetősen durva megközelítés, de alapjaiban nézve ez a lényeg.
De térjünk vissza a drónok használatához! Miért is annyira bonyolult a dróntechnológia alkalmazása az ültetvényekben?
Egy szántóföldi növényállomány normális esetben egy egybefüggő homogén állomány, azonos növénymagassággal, a felületet (táblát) – megfelelő fejlettséget elérve – teljesen beborítva, lefedve. Az ültetvény ettől jelentősen eltér. „Az ültetvény” lehet hagyományos, ritka térállású, nagyméretű lombkoronával, ahol a lombkorona belsejébe is be kell juttatni a növényvédő szert. Lehet sövényszerű, szűkebb sorközzel, ahol függőleges, falat képező lombkoronát kell kezelni. Ha tőhiány van – márpedig tőhiány mindenhol van – a szántóföldön ez észre sem vehető, hacsak nem nagy egybefüggő foltról beszélünk. Ültetvényben egy-egy tő (fa) hiánya jelentős felület, amire reagálni kell. És ehhez jön még a pillanatnyi időjárás és az alkalmazott növényvédő szer, mindezeket együttesen értékelve lehet meghatározni az adott ültetvény permetezésének paramétereit (repülési magasság, sebesség, cseppméret, repülési útvonal). Vegyük sorra ezeket!
A legalapvetőbb befolyásoló tényező a lombkorona nagysága, alakja. A hagyományos, nagy kiterjedésű lombozattal ellátott fákat – pl. hagyományos dió – pontszerű permetezéssel érdemes permetezni. Ez azt jelenti, hogy a korona vetületén kijelölt egy (esetleg két) pont fölé repülve a drón megáll, saját tengelye körül tesz egy teljes fordulatot, majd továbbmegy a következő ponthoz. Ez egy időigényes eljárás, a hatékonysága a többi körülménytől is függ. Kisebb lombkorona esetében a folyamatos permetezés lehet megoldás.
A lomkorona forma és a lombozat sűrűsége: nem nehéz elképzelni, hogy egy katlan formájú koronában jobban eléri a célfelületet a permetlé, mint egy zárt, gömb vagy sudaras koronában. Sőt, a katlan esetében még jobban is elérhető a lombozat belső része, mint a földi kijuttatással!
A sorköz mérete is fontos szempont. Kisebb sortávolságú ültetvényben akár a sorok között is repülhet a drón, így nem csak függőleges, hanem oldalirányból is elérhető a lombkorona. Ehhez alkalmas géptípus és legalább 3 méteres sortávolság szükséges. Ahol sűrűn vannak a sorok (pl. sűrűbb kordon állású szőlőültetvény esetén), ott sor fölött repülve akár 3 sor kezelését is el tudja végezni a drón egy „húzással”.
Szőlő esetében fontos megemlíteni a zöldmunkák elvégzését. Ha az ültetvény felett repül a drón, és a tetejezést (csonkázást) nem, vagy nem megfelelően végezték el, a felálló hajtások megzavarhatják a drón repülését. Egy-egy kiemelkedő hajtás akadályt jelenthet a drónnak, amit nagy valószínűséggel már automatikusan tud érzékelni és kikerülni, de mindez idő- és energiaveszteséget jelent. Ha sok és folytonos a felálló hajtás, a drón azt tekinti alapnak és ahhoz méri a beállított repülési magasságot, ami az egész permetezés eredményét teheti tönkre. A hajtásválogatás is fontos, ami a drón szempontjából ugyanúgy befolyásolja a kezelés minőségét, mint a földi gép esetében.
Milyen magasságban repüljünk és milyen sebességgel? Erre nincs ökölszabály, ez is az adott helyzettől függ. A repülési magasságot és sebességet a Mospilan + CombiProtec esetében pontosan meghatározza az engedélyokirat: legfeljebb az állomány felett 2 méter és legfeljebb 15 km/óra lehet. Ha meg lehet jegyezni: nem igazán szerencsés ilyen abszolút módon meghatározni ezeket a paramétereket. Ma már nagyobb gépek jellemzőek, mint akár csak két éve, és nem biztos, hogy pl. egy T50 vagy egy XAG P100 (de már kopogtatnak a nagyobb gépek is Európa ajtaján) 2 méteres magasságból ugyanolyan munkát végeznek, mint egy DJI Agras T10-es. Ez is jól mutatja, hogy a repülési magasságot erősen befolyásolja az alkalmazott géptípus. Ültetvény esetében ehhez jön még a lombkorona átjárhatósága, sűrűsége, illetve ezekkel együtt a tervezett munkaszélesség. És vegyük figyelembe, hogy milyen mélyen szeretnénk bejuttatni a permetlevet a lombkoronába. A már említett csalogatóanyag esetében pl. a lombozat felső harmadának permetezése kielégítő eredményt hozhat.
A sebesség kérdése megint csak meghatározott az engedélyokiratban: 15 km/h. A többi a felhasználón múlik, de tudjuk, hogy a sebesség is összefüggésben van a munka minőségével. Ültetvényben nem jellemző a nagy sebesség, jól át kell „fújni” a lombozatot.
Az alkalmazott növényvédő szer is befolyásolja a kijuttatás módját. Kórokozók elleni védelem esetén kontakt készítménnyel kevésbé jó hatékonyságot tudunk elérni, a felszívódóval tud igazán hatékony lenni a drónos kijuttatás. Kontakt rovarölő készítmény esetén azonban már a drón is megfelelő kijuttató berendezés lenne, de a jelenlegi engedélyokiratok szerint egyikre sincs legális lehetőség.
A permetlé mennyisége sokszor vitára ad okot. Megszoktuk, hogy régen 1000 liter permetlével mentünk. Ezzel szemben a drónok jóval kisebb mennyiséget juttatnak ki, a gyakorlat szerint intenzív termesztésű növénykultúra esetén maximum 50–60 liter/ha-ig mennek el, tovább nem jellemző. A Mospilan engedélyokirata 20 l/ha permetlevet ír elő, ez nyilván nem jelenti annak az igényét, hogy az egész lombozat alaposan be legyen fedve – köszönhetően a csalogatóanyag hatásának. De ez esetben is igaz, hogy a lémennyiség is a helyi körülményektől függ (lombkorona nagysága stb.)
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a drónosnak is azt kell mondania, hogy most nem én vagyok a megoldás! Tipikusan ilyen a tél végi lemosó permetezés. A permeteződrónokat nem erre találták ki, mivel a nagy lémennyiségigény miatt nem lenne hatékony megoldás, így ebben az esetben maradjunk a földi gépeknél. Szőlő fürtvédelem esetében is egyelőre nem a drónt tartjuk a legoptimálisabb választásnak.
És van egy speciális eset, amikor a hatékonyságban nem lehet kompromisszumot kötni. Hagyományos koronaformájú dióültetvényben a dióburok-fúrólégy ellen – főleg, ha nem alkalmazzuk a csalogatóanyagot – sem a légi, sem a földi kijuttatás nem ad megfelelő védelmet. A kettőt együtt kell alkalmazni, egyik kezelést a levegőből, a következőt a földről. És ha a légi kijuttatás nagyobb terület esetén ezúttal nem drónról, hanem helikopterről történik, nem válik a kezelés hátrányára. Sok más esetre megfelelő, sőt kiváló megoldás a drón, de el kell fogadni, hogy vannak korlátai is!
Visszatérve a drónos permetezés tervezéséhez, eddig csak elméleti síkon gondolkoztunk vele. Ha már a fent sorolt kérdéseket eldöntöttük, megterveztünk mindent, még mindig nem tartunk ott, hogy indíthatjuk a gépet: egy ültetvénynél ugyanis még nagyobb jelentősége van az előzetes monitoringnak, mint a szántó esetében. Az ültetvényről 3D-s felvételt szükséges készíteni, ez alapján lehet megtervezni az igazán pontos kijuttatási módot, útvonalat. Ilyenkor van lehetőség fahiány esetén az üres foltokat kizárni a permetezésből (anyagi és környezetvédelmi okok miatt egyaránt!).
Eddig csak a növényvédő szerek kijuttatásáról volt szó, ami azért is érdekes, mert jelenleg egy készítmény engedélyezett gyümölcsben. Azonban itt van számtalan termésnövelő anyag (lombtrágyák, növénykondicionálók, mikrobiológiai készítmények), amelyeket szintén rendszeresen alkalmaznak ültetvényben, és ezek korlátozás nélkül kijuttathatóak drónról.
Illetve pontosítva: ugyanazon szabályok érvényesek, mint a növényvédő szer kijuttatására, de a készítménynek nem kell külön engedély, bármelyiket ki lehet fújni. Arra azért mindenképpen ügyleni kell, hogy egyes anyagok perzselhetnek. Érdemes előtte egy kis felületen próbafújást végezni és pár nap múlva megnézni.
Mi okozhat perzselést? Egyrészt a nagy töménység. A lombtrágyák, biostimulánsok rendszerint nagyobb dózisban vannak előírva, nem ritka az 5–10 liter/ha sem, ezért minimális hígítással vagy esetenként hígítás nélkül kell kijuttatni őket. A tömény oldat hatását nem ismerjük a növényen, ki kell próbálni. A másik perzselésre hajlamosító tényező az apró cseppméret. Lombtrágyánál nem szükséges a nagyon finom porlasztás, lehet nagyobb cseppmérettel is menni. Továbbá, ha a növényvédő szerrel együtt szeretnénk egyéb kondicionáló vagy stimuláns anyagot kijuttatni, előtte mindenképp érdemes a töménység miatt keverési próbát végezni.
Összegezve tehát azt kell látni – ahogy indítottuk is a cikket –, mindig a helyszínen dől el, hogy milyen beállításokat kell alkalmazni. Az elméleti felkészültség elengedhetetlen, de legalább akkora jelentőséggel bír a tapasztalat is.
Gyovai Szabolcs, Planta Drone Kft., alelnök, MONDE
Jordán László, elnök, MONDE
Fotók: Gyovai Szabolcs
(x)
