Csalódtak a magyar állattartók: nem ezt várták az idei évtől
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
Görögországban a magas élelmiszer-infláció csökkenti a zöldségek és gyümölcsök keresletét.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd az időjárás szeszélyeivel, a felvásárlási árak zuhanásával és a szakképzett munkaerő hiányával.
Kína fejlettebb, keleti részén az őszibarack-termesztés területe csak az utóbbi 10 évben 50 százalékkal csökkent.
Az inputanyagok ára, a csökkenő felvásárlási árak és a csapadékhiány az idei évben is megnehezíti a gazdaságok életét.
Itt a nyár, itt a jó idő, ami azt jelenti, hogy bőven van tennivalónk a kertünkben.
A mezőgazdaságot és a szállodaipart bevándorlási szigorítások enyhítését ígérte az amerikai elnök.
Bár az idei tavaszi időjárás nem volt kegyes a gyümölcstermesztéshez, a fogyasztók így is megtalálhatják a „szedd magad” akciókat.
A Mátraalja ásványi anyagokban gazdag talaja egyedülálló zamatot kölcsönöz a Simon család gyümölcseinek, melyekből nemcsak friss áru kerül a piacra, hanem prémium minőségű gyümölcslevek is készülnek.
Ahhoz, hogy a gazdálkodó nyereséges legyen, gyakorlatilag rá van kényszerítve az intenzív gazdálkodásra.
Sürgős kereslet a földeken, küzdelem a kisegítőkért - ilyen lesz a nyári munkaerőpiac.
A mezőgazdaság egyre bizonytalanabb helyzetéről és a piac kiszámíthatatlanságáról beszélt az Agrárszektornak Kerchner István.
Bőven vannak még tartalékok az élelmiszergazdaság digitalizációjában, de nem egyszerű az átállás.
A digitalizáció egyre jobban rúgja rá az ajtót az emberiségre, de mi lesz a mezőgazdasággal?
A modern technológiák térnyerésével az agrárium és az élelmiszeripar is egyre inkább technológiai tudással rendelkező szakembereket igényel.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.