Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere a közelmúltban jelentette be, hogy az új kabinet alig egy hónappal hivatalba lépése után felfüggeszti az unión kívüli vendégmunkások foglalkoztatását.

A harmadik országbeli munkaerő azonban kulcsfontosságú a magyar agrárium működése szempontjából, ezért az ágazati szereplők azonnal felvetették a kérdést: milyen következményekkel járhat mindez a mezőgazdaságra nézve.

Üvegházak dolgozók nélkül

Ez a helyzet égető problémát jelenthet a hajtatókertészetek számára - hangsúlyozta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője. Rámutatott, hogy sem a jelenlegi termelés, sem a különböző pályázatok révén épülő üvegházakban tervezett jövőbeli munka nem oldható meg kizárólag belföldi munkaerővel. Egyes vendégmunkás-engedélyek már az ősz folyamán lejárnak, mivel legfeljebb két évre szólnak, a termelők pedig új dolgozókkal pótolnák a távozókat. Közben folyamatosan zajlanak új üvegház-beruházások is, amelyek további munkaerőt igényelnek.

A cégvezető szerint a hazai inaktív munkaerő-tartalék sem jelent reális megoldást. Az üvegházakban és fóliaházakban, ahol nagy értékű növényekkel kell precízen dolgozni, a tapasztalatlan munkaerő nem alkalmazható hatékonyan. Emlékeztetett arra is, hogy már az előző, Orbán-kormány alatti vendégmunkás-kvóta szűkítése is nehéz helyzetbe hozta a termelőket, amikor a keretszámot alig több mint harmincezer főre csökkentették. Szerinte ha ezt a kvótát most gyakorlatilag nullára mérséklik, az teljes káoszhoz vezethet az ágazatban.

Nagypéter Sándor úgy véli, az ágazat szereplőinek mielőbb egyeztetniük kell a leendő agrárminiszterrel és a gazdasági tárca vezetőjével, és azt kell kezdeményezniük, hogy a mezőgazdaság kivételes elbírálást kapjon a szabályozásban. Álláspontja szerint nem szabad elhamarkodottan lezárni a külföldi munkaerő beáramlását, mert ha az idén lejáró engedélyek megújítása ellehetetlenül, az már a 2027-es termelést is veszélybe sodorhatja. Jelenleg nagy számban filippínó munkavállalók dolgoznak a hazai kertészetekben, korábban pedig myanmari és más harmadik országbeli munkások is végezték ezeket a feladatokat. Szerinte nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene a harmadik országokból történő munkaerő-toborzás lehetőségeit.

A legversenyképesebb szegmenst sújtja leginkább

A külföldi munkaerő hiánya a zöldség-gyümölcs ágazaton belül elsősorban a hajtatókertészeteket érintené súlyosan, mivel a termelés jellegéből adódóan 10-12 hónapon keresztül tudnak folyamatos munkalehetőséget biztosítani. Ezek az üzemek a munkaerő-ellátásban már nagyrészt átálltak a távol-keleti vendégmunkásokra 

- erősítette meg Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Mint kiemelte, a hajtatókertészet jelenleg a magyar kertészet legversenyképesebb szegmense, így az intézkedés éppen a legpiacképesebb területet hozná nehéz helyzetbe. Emellett a szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságok is egyre inkább külföldi munkaerőre támaszkodnak az időszaki munkacsúcsok idején. Apáti Ferenc szerint a termelők nem a bérköltségek leszorítása miatt foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, hanem azért, mert Magyarországon egyszerűen nem találnak megfelelő számú és felkészültségű dolgozót. Tapasztalataik szerint a filippínó és az indiai munkások tisztességesen, megbízhatóan és hatékonyan dolgoznak, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai termelés nemzetközi szinten is versenyképes maradjon.

Az állattenyésztésben sincs más megoldás

A mezőgazdaság másik, kifejezetten munkaerő-igényes területe az állattenyésztés, ahol szintén döntő szerepet játszanak a harmadik országokból érkező munkavállalók. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint Magyarországon az állattartással összefüggő fizikai munkákra gyakorlatilag nincs elegendő hazai munkaerő: nem az a gond, hogy drága, hanem hogy egyszerűen nincs. Elmondása alapján a jobban automatizálható területeken – például a broilercsirke-termelésben vagy a tojótyúk-állomány tartásában – technológiai fejlesztésekkel igyekeznek kiváltani az élőmunka egy részét. A telepméretek növekedésével ugyan csökken az egy egységre jutó munkaerőigény, összességében azonban a szektorban továbbra is sok emberre lesz szükség.

Csorbai Attila hangsúlyozta, hogy a tenyészállat-gondozásban, az állattartó telepek fizikai munkaköreiben, a naposcsibék nemének meghatározásánál (szexálás), valamint a baromfi-feldolgozásban ma már nélkülözhetetlenek az ázsiai munkavállalók. Úgy véli, mielőtt a kormány lezárná a kapukat a külföldi dolgozók előtt, érdemes lenne alaposan felmérni az érintett ágazatok jelenlegi munkaerő-állományát, valamint a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések munkaerőigényét.

Ha nem biztosított a megfelelő létszámú és felkészültségű munkaerő, a beruházások megtérülése, sőt megvalósulása is komoly kockázat alá kerülhet.