Bábolnától Nemesszalókig: fókuszban a szarvasmarhatartás

Hogyan indult a szakmai pályája, és mikor került igazán közel a tejelőszarvasmarha-ágazathoz?

MARCZALI GÁBOR - vezérigazgató

A mezőgazdasági kötődés családi eredetű: édesanyám a sertés-tenyésztésben dolgozott, édesapám pedig hosszú éveken át vezetőként az agráriumban. Én 1994-ben a Környei Mezőgazdasági Kombinátnál kezdtem, majd 1996-ban Bábolnára kerültem, ahol több vezetői pozíciót is betöltöttem. 2008 után már klasszikus termelőcégnél folytattam Komáromban, és onnantól gyakorlatilag végig a tejelő szarvasmarhákhoz kötődött a munkám. 2021 elején érkeztem Nemesszalókra vezérigazgatóként.

Mi vonzotta a termelői oldalhoz a takarmányipar után?

M.G.: – A takarmányipar szolgáltató, beszállítói világ, engem pedig egyre inkább érdekelt maga a termelés.

Komáromban egy nehéz helyzetben lévő céget kellett talpra állítani, komoly állattenyésztési és növénytermesztési fejlesztésekkel. Ez sok tapasztalatot adott ahhoz is, hogyan érdemes Nemesszalókon hosszú távú fejlesztési programot felépíteni.

1800 tehén, 44 kilós fejési átlag

Milyen állapotban volt a cég, amikor 2021-ben átvette a vezetését?

M.G.: – Stabil vállalkozás volt, erős szakmai hagyományokkal, de több területen fejlesztésre szorult. Körülbelül 1100–1200 tejelő tehénnel kezdtük, és a géppark jelentős része is elöregedett. Közben a haszonbérelt földterület csökkenése miatt a növénytermesztést egyre inkább az állattenyésztés igényeihez kellett igazítani.

2023–2025 között ÁTK program keretén belül Pápasalamonban növendékistállók és silótér épült, Nemesszalókon új 500 férőhelyes borjúnevelő, 504 férőhelyes termelőistálló, silótér és 60 állásos karusszel fejőház készült el. A beruházások értéke nagyjából 5,5 milliárd forint volt. Ma már körülbelül 1800 tehénnel dolgozunk.

Marczali Gábor vezérigazgató és Valásek Soma termelési igazgató, Nemesszalóki Mezőgazdasági Zrt.

Soma, ön hogyan került az állattenyésztésbe, és milyen állománnyal dolgoznak ma?

VALÁSEK SOMA – termelési igazgató

Gyerekkorom óta ezt a pályát szerettem volna választani. Az egyetemen volt olyan időszak, amikor sertéssel akartam foglalkozni, dolgoztam is velük, végül azonban a szarvasmarháknál kötöttem ki. 2021-ben kerültem Nemesszalókra.

Az állományt saját szaporulatból fejlesztjük, ezért viszonylag fiatal, az átlaglaktáció 2,4–2,5 körül alakul. Többször értünk el 13 ezer kilogramm fölötti lezárt laktációs eredményt, idén pedig közel 14 ezer kilogramm értékesített tej jut egy tehénre. A fejési átlag 44 kilogramm, az istállóátlag 37,5 kilogramm körül van. A szomatikus sejtszám jellemzően 220–250 ezer, a tejzsír 3,7, a tejfehérje 3,5 százalék körüli. A két ellés közötti idő 380 nap, a szervizperiódus körülbelül 115 nap.

Az állomány növeléséhez nagy arányban használunk ivarspecifikus szaporítóanyagot, azokon az egyedeken pedig, amelyektől nem szeretnénk tenyészutódot, húshasznú fajtával termékenyítünk. Így a létszámnövelés mellett a szelekciót is gyorsíthatjuk.

Az Agrofeed belépője: eredmény az előkészítésben

Hogyan alakult ki az Agrofeeddel a mostani együttműködés?

M.G.: – Több takarmányos céggel dolgoztunk, kerestük azt a partnert, amely szakmailag és üzletileg is illeszkedik hozzánk. A végén az Agrofeed maradt. Számomra három dolog döntő: a szakmai felkészültség, az emberi kapcsolat és a versenyképes ár. Ha ez a három egyszerre rendben van, arra lehet hosszú távú együttműködést építeni.

Különösen fontos, hogy a hozzánk járó szakemberek valóban értsék a telepi problémákat, kérdésekre válaszokat adjanak, és ugyanazokat a szakmai alapelveket vallják, mint a saját kollégáink. Az Agrofeednél ezt megtaláltuk.

Volt konkrét pont, amely eldöntötte, hogy komolyabb szerepet kapjanak?

V.S.: – Igen, az előkészítő tehenek takarmányozása. Volt egy problémánk, amelyre megoldást kerestünk, az Agrofeed pedig ajánlott egy előkészítési programot. Bevezettük, és szemmel látható eredményt hozott. Itt tudták igazán megmutatni, mit tudnak, és erre épült rá később a szélesebb együttműködés.

M.G.: – Mondhatjuk úgy is, hogy ez volt a belépő. Szakmailag és emberileg is jól működött a kapcsolat, ezért kaptak egyre nagyobb szerepet.

Hogyan épül fel ma a takarmányozási rendszer?

V.S.: – Törekszünk arra, hogy egyszerű, jól ellenőrizhető és üzembiztos legyen. A saját tömegtakarmánybázist főként kukoricaszilázs, esetenként cirokszilázs, rozsszenázs és olaszperje-szenázs adja. A növendékeknél tritikálé, különböző keverékek vagy lucerna is bekerülhetnek a receptúrába.

Saját abrakból kukoricát, búzát, esetenként árpát használunk, vásárolunk fehérjehordozókat és melléktermékeket is. Az Agrofeedtől koncentrátum érkezik, amely többek között különböző ásványi anyagokat, zsírokat és fehérjéket tartalmaz.

A termelőállományt mindössze három fő receptúrával etetjük: van fogadó, nagytejű és kisebb tejű csoport. Emellett külön szárazonálló és előkészítő receptúrával dolgozunk. Fontos a pontos TMR-készítés, a kiadagolás, a visszamérés, a jászolmenedzsment, a takarmányvizsgálat és az állatok folyamatos megfigyelése. Ebben a telepi és az Agrofeed szakembereinek együtt kell gondolkodniuk.

A következő határ: 2100 tehén és stabil takarmánybázis

Hol vannak még tartalékok a rendszerben?

M.G.: – Ez örök tanulás. A tehén alapigénye nem változik: jó takarmány, jó víz, jó fejés és megfelelő pihenési körülmények kellenek. A legnagyobb kihívás ma inkább az, hogy a változó klimatikus környezetben hogyan tudjuk a szükséges minőségű tömegtakarmányt gazdaságosan megtermelni.

A növénytermesztés nálunk már nagyjából 90 százalékban az állattenyésztést szolgálja ki. A rozs, az olaszperje és a silókukorica a tömegtakarmány-bázis három fő pillére, emellett jelentős gabonamennyiséget is meg kell termelnünk. A vízmegtartás egyre fontosabb lesz; tekintettel arra, hogy megfelelő vízbázis hiányában öntözési lehetőségünk nincs.

Facebook

Kapcsolat

_{Szerző: Fodor Mihály}

_(x)

_{Fotók: AGROFEED Kft.}