Veszélyben a magyar borászat – a fennmaradás a tét
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
Pálffy Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy Köveskálban is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Újabb rovarölő szerekkel lehet védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen Magyarországon.
Rettenetes kártevő fenyegeti a Balaton környéki szőlőket, de még nem késő védekezni ellene!
A Nébih a betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
Ennek a szőlőtulajdonosok nem fognak örülni.
Az Agrárminisztérium (AM) a korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A tájékoztatás sz...
Most még nem késő megfékezni.
Ha nem vigyázunk, mindent elpusztít.
A növényvédelem most a legkisebb probléma.

Vegyes eredményeket hozott az Európai Unió koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapja.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A számítások szerint az elmúlt száz évben messze nem az idei január volt a leghidegebb.
Óriási viharok sújtják Spanyolország déli részét, de Marokkó se maradt ki a szórásból.
Kedden még lesz egy felvonása a havazásnak, aztán egy komolyabb enyhülésre számíthatnak a magyarok.