A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Sok víz elpárolgott a Balatonból, ami elsősorban a nyári hőség és az aszály számlájára írható.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
Egy új mobilapplikáció segítségével most bárki segíthet feltérképezni hazánk kiszáradó vizeit.
A víz kulcsszerepe a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban egyre kritikusabbá válik a klímaváltozás és erőforráshiány közepette.
Nem volt kapásuk, ezért radikális lépéshez folyamodott öt horgász Somogy vármegyében.
A 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás.
Az aszály, a csökkenő árak és fogyasztás hármas szorításában küzd a hazai halászati ágazat.
Jönnek a különleges vízgazdálkodási körzetek, a kormányhivatal ellenőrzi az új szabályok végrehajtását.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A Tisza-tó jelenlegi vízállása megfelelő Szolnok és térsége ivóvízellátásának biztosításához, sőt a vízszint további emelkedésére is számítanak.
Szigorúbb szabályozást vezetne be a kormány a felszín alatti vízkészletek használatára Kelet-Magyarország egyes térségeiben.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
A parajdi sóbányából kiszivárgó sós víz már nemcsak a helyi lakosság vízellátását veszélyezteti, hanem a Tisza ökoszisztémáját is.
Az Európai Bizottság új stratégiát készít elő, amely 2030-ig legalább 10 százalékos vízfogyasztás-csökkentést irányoz elő az uniós tagállamokban.
A Korond-patakon levonuló hatalmas árhullám miatt teljes egészében víz alá kerülhet a sóbánya Parajdon.
A vízmegtartás és az öntözés hiánya továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
